Szilágyi Albert (tanár)

(1851–1911) tanár

Szilágyi Albert, 1881-ig Spiegel Samu (Soma) (Kisszeben, 1851. április 24.Budapest, 1911. augusztus 7.)[1] bölcseleti doktor, állami főgimnáziumi tanár, Szilágyi Jolán festőművész, grafikus apja.

Szilágyi Albert
Született1851. április 24.
Kisszeben
Elhunyt1911. augusztus 7. (60 évesen)
Budapest III. kerülete
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzilágyi Jolán
Foglalkozásatanár
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Spiegel Ábrahám papírgyáros és Bacher Rozália fia. Az eperjesi evangélikus kollégium hat osztályának befejezése után 1867-től 1869-ig Budapesten a kereskedelmi akadémiát végezte; azután atyja papírgyári üzletében 1875-ig a gyakorlati kereskedelmi pályán működött. 1875-ben a Budapesti Tudományegyetem bölcseleti karán három évet töltött és 1880-ban középiskolai tanárvizsgálatot tett történelemből, német nyelv és irodalomból. Mint gyakorló és helyettes tanár a józsefvárosi reáliskolában, a gyakorló gimnáziumban és a terézvárosi polgári iskolában működött. 1885-ben állami ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott; azután felváltva tanárkodott Székesfehérvárt a katolikus főgimnáziumban, a székelykeresztúri és nagyváradi állami főreáliskolában. A történelem, német és francia nyelv tanára volt a gyöngyösi állami főgimnáziumban. 1881-ben Spiegel családi nevét Szilágyira váltóztatta.[2] Neje Légrády Eugénia volt.

Cikkeket írt a Pannoniába, a Felvidékbe és az Eperjesi Lapokba (1875-79), az utóbbi lapnak rendes munkatársa volt és ott közölte Jókai Oceania című művének német fordítását. 1884-ben vezércikkeket írt a Nagy-Károly és Vidékébe, illetve a Szatmármegyei Közlönybe. Párizsból 1885-ben tárcacikkeket írt a fővárosi hírlapokba és az Arader Zeitungba; cikke a gyöngyösi állami főgimnázium Értesítőjében (1906. A frankok honfoglalása; ism. Századok) stb.

Munkái szerkesztés

  • Az alsóbb néposztályok fejlődése Németországban a középkori institucziók befolyása alatt...
  • A franczia történetírás fejlődése a középkorban. Székesfehérvár, 1887.
  • A feudalismus előzményei. Nyíregyháza, 1889.
  • A zsidóság és kereszténység, vagy képek a multból és a jelenből. Történelmileg és paedagogiailag megvilágította. Arad, 1904.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. III. ker. állami halotti akv. 662/1911. folyószáma alatt.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 1053/1881. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 15. oldal 43. sor.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Wutz-Kalmár Elek, Tanári Névkönyvek.