Szilágyi György (humorista)

(1928–2010) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató, egyetemi tanár

Szilágyi György, Stern (Budapest, 1928. december 15.Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza.

Szilágyi György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1928. december 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt2010. október 21. (81 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSzilágyi Ákos
Foglalkozása
KitüntetéseiKarinthy-gyűrű (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség


Mi többet éltünk, mint három nemzedék együttvéve.
Sokat láttunk, sokat hallottunk, sokat tudunk.
Mégse tudunk semmit.
De még itt vagyunk. Sokfelé. Lent és fent. Mindenütt.

– Szilágyi György: Hanyas vagy?

Életút szerkesztés

 

Stern Pál (1900–1975) kereskedő és Koricsoner Ilona (1900–1976) fiaként született az Erzsébetvárosban.[3] Szülei korán elváltak, s hatéves korától Zuglóban nevelkedett édesanyjával és anyai nagyszüleivel. A második világháború idején apját behívták munkaszolgálatra. Apai nagyanyját, nagynénjét és unokahúgát Auschwitzba deportálták, ahol megölték őket. Szilágyi György sokáig egyedül bujkált a fővárosban, majd találkozott a munkaszolgálatból megszökött apjával és fivérével, akikkel közösen kialakított Budapest külvárosában egy földalatti bunkert, ahol kilencven napot töltött.[4]

Már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, majd a Fővárosi Varieté igazgatója, később a Kamara Varieté művészeti titkára volt. Több mint két évtizedig a Magyar Rádiónál dolgozott az Irodalmi Főosztály szerkesztőjeként, 1962-től 1975-ig mint a kabarérovat vezetője és a szórakoztató osztályvezető helyettese.[5] Semsey Jenő társszerzőjeként két zenés színművet is jegyez. A Békebeli háború bemutatója 1966-ban, az Áll a bál premierje a következő évben volt.

Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának. Számos hangjáték, színmű, kabarétréfa, vers szerzője. Több színháznak állandó szerzője volt. Több önálló kötete jelent meg kabaré- és cirkusztörténetről. Tanított az Állami Artistaképző Intézetben.[6] Írásait külföldön is publikálták.

Két alkalommal „civil” munkahelyen dolgozott: 1977 és 1980 között az Állami Rádió és Televízió Bizottság, 1989 és 1991 között az Izraeli Nagykövetség titkára volt.

1980 óta dolgozott szabadfoglalkozású íróként. Egyik legsikeresebb alkotásának címe: Hanyas vagy?, amelyben saját évjárata, a „huszonnyolcas” születésűek átélt élményeit mutatja be. Először Kálmán György adta elő a rádióban. Az írás tévés adaptációja nemzetközi fesztiválon első díjat kapott. (L. még: Hanyas vagy? (film).) A kabaré írásától, szerkesztésétől önként vonult vissza. Ezt követően elsősorban visszaemlékezéseit vetette papírra. Város- és ipartörténeti értekezései rendszeresen megjelentek az Új Magyarország című lapban.

Gyermekei: Szilágyi Ákos költő, esztéta, Szilágyi Ádám, Szilágyi András televíziós szerkesztő és Szilágyi Stefánia fotográfus.

Megjelent kötetei szerkesztés

  • Londonban hej…; in: Műsorfüzet. Három vidám jelenet; szerk. SZOT Kultúrnevelési Osztálya; Művelt Nép, Budapest, 1953
  • Az első szó jogán (1959)
  • Nem viccelek (1974)
  • Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, Bp., 1979
  • Komédia nagyban és kicsinyben (1985)
  • Nem lehet letenni (Hungarus Kiadó, 1994)
  • A nyilas jegyében (Bereményi Könyvkiadó, 1998)
  • Kinn vagyok a viccből; Kairosz, Bp., 2006
  • Dzsingisz Kohn córeszban. Volt egyszer egy vurstli…; Gabbiano Print, Bp., 2007 + CD
  • Mindenre emlékszemǃ (Gabbiano Print, 2008)
  • Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print, 2011)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Karinthy-gyűrű (1977)
  • FIPRESCI-díj (1984) – francia díj.
  • Az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíja (1984) – 1954-ben alapították az Internationale Kurzfilmtage Oberhausen-t, angolul International Short Film Festivalt. OPberhausen híres még az ún. Ipari Örökség Európai útja találkozási pontjáról, nevezik ezt GASOMETER Oberhausen-nek is.
  • Tisztesség Sajtódíj (1994)
  • Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995)

Hang és kép szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1434/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  4. Zsadányi Oszkár (1974. november 15.). „Komoly beszélgetés Szilágyi Györggyel, — aki nem viccel”. Új Élet (Magyarország) 29 (22). (Hozzáférés: 2021. december 19.)  
  5. Lopes Elvira: Elhunyt Szilágyi György. nol.hu, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  6. Archivált másolat. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 1.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Szilágyi György témában.