Szilágyi Imre (filozófus)

(1933–1999) filozófus

Szilágyi Imre (Szentes, 1933. február 26. – Budapest, 1999. augusztus 6.) magyar filozófus, a filozófia tudományok kandidátusa (1974).

Szilágyi Imre
Született1933. február 26.
Szentes
Elhunyt1999. augusztus 6. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Szegeden, az Állami I. számú Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett. 1957-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári diplomát. Pályáját Várpalotán, majd a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban kezdte, ahol a fiúdiákotthon nevelőtanára is volt. 1959–66 között a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben pedagógiát és logikát tanított, majd a magyar nyelv és irodalom tanszék vezetője lett. 1966-ban meghívták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófia Tanszékére. Itt 30 éven át, nyugdíjba vonulásáig oktatott, főként etikát. 1967-ben bölcsészdoktori címet szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

Az értéketika problémái foglalkoztatták. 1974-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Disszertációja: Az érték szférája és objektivitásának paradoxonja (N. Hartmann értéketikájának kritikájához).

Az 1980-as évek elején az elsők között kezdte tanulmányozni és népszerűsíteni egyetemi előadásain Hamvas Béla munkásságát. 1987-ben tanítványaival megalapította és hosszú időn át vezette a Hamvas Béla Kört.

Szilágyi Imre szellemi atyjának és példaképének Martin Heideggert tekintette, Böhm Károlyt pedig a magyar értékkutató iskola megalapozójaként és legjelentősebb alakjaként tisztelte. Filozófiai munkásságának középponti tárgya a lét rész-egészének dialektikus teljessége. E nézőpontból kiindulva elemezte például Móricz Zsigmond, Bartók Béla munkásságát, Babits Mihály, József Attila, Utassy József alkotói világát, s ilyen módon került közel – a magyar filozófia gyökereit kutatva – Bolyai János és Böhm Károly gondolkodói világához.

Fontosabb művei szerkesztés

  • Az „örök” értékek nyomában (Budapest, Gondolat, 1975)
  • A klasszikus német idealista filozófia etikájáról – A „van” és a „kell” viszonya a német idealista etikában (Budapest, Oktatási Minisztérium, 1978)
  • Önismeret és egzisztencia – válogatott írások sajtó alá rendezte Szilágyi Ágnes Judit (Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2007)
  • Az alkotó ember erkölcse, Új Írás. 1987. április
  • Az élet egyetemes egyensúlya – Móricz Zsigmond lét-és értéktanának középponti kategóriájáról, Új Írás. 1979. november
  • Bartók bölcseleti prelúdiuma, Új Írás. 1982. szeptember

Források szerkesztés