Szilibinin
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szilimarin flavononglikán-származék, amely a szilidianin és szilikrisztin nevű izomerekből áll. Kísérletes vizsgálatok igazolják, hogy a szilimarin terápiás hatékonysága három hepatoprotektív hatáson alapul:
- védi a membránt
- szabadgyökfogó tulajdonságú
- segíti a regenerációt.
| |||
| |||
| Szilibinin | |||
| IUPAC-név | |||
| (2R,3R)-3,5,7-trihidroxi- 2-[(2R,3R)-3-(4-hidroxi-3-metoxifenil)-2-(hidroximetil) -2,3-dihidrobenzo[b][1,4]dioxin-6-il]kromán-4-on | |||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 22888-70-6 | ||
| PubChem | 31553 | ||
| ChemSpider | 29263 | ||
| ATC kód | A05BA03 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | SEBFKMXJBCUCAI-HKTJVKLFSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C25H22O10 | ||
| Moláris tömeg | 482.44 g/mol | ||
A szilimarin három hatása együttesen vezet ahhoz, hogy a máj a hepatotoxikus anyagokat könnyebben választja ki (eliminálja), ami megakadályozhatja a fibrózist.
Hatása szerkesztés
A szilimarin reagál a májsejt-receptorokkal és blokkolja, vagyis lassítja ezzel a májra mérgező anyagok felvételét. Egyes, a májban lebomló anyagok, de az alkoholfogyasztás, vagy környezeti mérgek is reaktív, oxigénion tartalmú anyagokat indukálnak (szabad gyökök), melyek a membránlipidek többszörösen telítetlen zsírsavait és a membránban lévő fehérjéket, mint receptorokat, láncreakcióban oxidatív roncsolják. Mivel a szilimarinnak igen magas a hepatocytákhoz való affinitása, kémiai szerkezetének köszönhetően képes ezen szabad gyökök megfogására. Így a membrán és a sejt integritása megmarad. A károsodott sejtekben a szilimarin fokozza a fehérjeszintézist és normalizálja a foszfolipid metabolizmust. Ennek eredményeképpen stabilizálja a sejtmembránt és csökkenti vagy megelőzi az oldott sejtalkotók (pl.: transzaminázok) kijutását a sejtből, valamint megakadályozza bizonyos májkárosító anyagok (pl.: gyilkos galóca mérgei) bejutását a sejtbe.
A szilimarin protein-szintézist növelő hatása sejtmagban megtalálható RNS-polimeráz-I-aktivitás stimulálásán alapul, amely aztán a riboszómális RNS megnövekedett termelődéséhez vezet. A következmény: strukturális és funkcionális proteinek (enzimek) termelődésének növekedése. Mindezek együttesen a máj védelmi és regenerációs képességének emelkedését eredményezik.