Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal

vasútvonal

A Dunántúl nyugati részén, a Zalai-dombságot észak-déli irányban átszelő Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a MÁV 17-es számú, egyvágányú, részben villamosított vasútvonala. A Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása 2016. december 7-én befejeződött, a Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasz villamosítása tervezés alatt áll.

Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal
Gyöngyöshermán megállóhelyen áthaladó konténervonat
Gyöngyöshermán megállóhelyen áthaladó konténervonat
A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal útvonala
Vonalszám:17
Vonal:17
Hossz:102 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális sebesség:100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
15 Sopron felé
18 Kőszeg felé, 20 Porpác felé
0 Szombathely
Zanati út
1 Szombathely-Rendező
iparvágány a közraktárak és a Falco telepe felé
Csaba úti felüljáró
21 Szentgotthárd felé
18 Rum felé
Gyöngyös-patak
Rumi Külső út
3 Gyöngyöshermán mh.
9 Hatmajor forgalmi kitérő
12 Sorkifalud mh.
8442
Sorok-patak
14 Szentléránt mh.
19 Püspökmolnári
8701 Kossuth Lajos utca
Rába
Csörnöc-Herpenyő
23 Vasvár
Oszkó mh. (nyomvonal-
korrekció miatt megszűnt)
7361
33 Pácsony
74 185 Balogh ádám utca / Új Élet utca
36 Győrvár mh.
7427
38 Gősfa
Vas vármegye / Zala vármegye
42 Egervár-Vasboldogasszony
45 Zalaszentlőrinc mh.
7328 Hunyadi János utca
25 Zalaegerszeg felé
49 Zalaszentiván
7354 Petőfi Sándor utca
25 Ukk felé
Zala
53 Alsónemesapáti mh.
57 Nagykapornak forgalmi kitérő
61 Búcsúszentlászló
Szévíz
Jókai Mór utca
69 Zalaszentmihály-Pacsa
73 Pötréte mh.
7532 Vasút utca
Principális-csatorna
76 Felsőrajk
79 Kilimán mh.
83 Gelse
89 Magyarszerdahely mh.
90 Udvarhely
92 Újudvar
Palini bekötőút
Vasút utca
100 Kanizsavár
6804 Vár utca / Király utca
68 354 Ady Endre utca
30 Székesfehérvár felé
102 Nagykanizsa
30 Gyékényes felé

Történet szerkesztés

A vasútvonal elődjét a Déli Vasút társaság építette, a BécsSopronSzombathelyNagykanizsa-vasútvonal részeként. Az építést megelőzően több nyomvonal is szóba jött (Sopron-Sárvár-Karmacs-Sármellék-Zalakomár-Nagykanizsa, Sopron-Sárvár-Türje-Zalavár-Nagykanizsa, Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa, Sopron-Csepreg-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa nyomvonalak), melyek tervezetei a Vas Vármegyei Levéltárban fellelhetők. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal tervét Lewicki Antal mérnök készítette el 1847-ben, és az összes tervezet közül a legmegfelelőbbnek találták, ám végül mégsem ez a változat valósult meg. A terv szerint egyszerre épült volna meg a Buda-Zágráb-Fiume vasúttal, melyhez Komárvárosban (ma Zalakomár része) mellékvonalként csatlakozott volna.[1] A kapcsolódó vasútvonalak kiépülésével a vonal az Osztrák–Magyar Monarchia idején fontos és egyben a leggyorsabb összeköttetést biztosította Bécs és az Adriai-tenger kikötői között. A vasútvonalat 1865. szeptember 21-én helyezték üzembe.[2] A vasútvonalon az átadást követően először a Déli Vasút társaság 511-es számú gőzmozdonya haladt végig, melynek legnagyobb megengedett pályasebessége 65 km/óra volt.[3] A síkvidéki jellegű vonalon egy jelentősebb műtárgy épült, a 2×25,2 m és 3×30,2 m nyílású, összesen 141 m hosszú híd a Rába folyó felett. A felépítményt 35,9 kg/fm tömegű, „VII” jelű vassínekből építették. A vasút legnehezebb terepű szakasza a Rába és a Zala vízválasztóján (a Felső-Kemenesháton) való átkelés Vasvár és Pácsony között. Az eredetileg több ívet és kisebb bevágásokat tartalmazó szakaszt 1976-ban átépítették, ekkor már nem kanyarodott be Oszkó vasútállomáshoz a pálya, így a falu elvesztette állomását. Az átépítéseket a kisegítő mozdonyok alkalmazásának megszüntetése is indokolta. Az átépítések során felszedték Sorkifalud állomáson a kitérő vágányokat és ezen állomásból megálló lett. Vasvár régi állomásépületét is elbontották, a korábbi megálló- rakodóhelyből pedig egy új kitérővágány megépítésével állomás lett.

Győrváron vasúti aluljáró épült a későbbi 74-es főút – ma 74185 jelű bekötőúton, amelyet egynyomú útról 1996-ban 10,50 m-re szélesítette, de a 4 m-es magasságkorlátozás megmaradt.

Győrvár egykori vasútállomása ma Pácsony nevét viseli, a községben 1950. május 1-jén avatták az új vasúti megállót.

Szombathely–Zalaszentiván között 2011. október 1-től az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást a GYSEV vette át.[4]

2016. március 11-én megkezdődött a Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása a kivitelező által tett ajánlati ár szerinti nettó 13,3 milliárd forintból. A beruházás eredetileg becsült értéke 9,5 milliárd forint volt, azonban ennél 40%-kal többért vállalta el a kivitelező cég a beruházást, majd 2016. szeptemberében további 427 millió forinttal kiegészítették azt. Így viszont a teljes bekerülési költség a kivitelezés végére már 13,7 milliárd forint lett.[5] A villamosítás mellett korszerűsítették a térvilágítást a vonal öt állomásán – Püspökmolnárin, Vasváron, Pácsonyban, Egervár-Vasboldogasszonyon és Zalaszentivánon – és öt megállóhelyén, továbbá az öt állomás összesen tizenkilenc kitérője új, számítógép-vezérlésű villamos váltófűtést is kapott. Négy állomáson és öt megállóhelyen SK+55 centiméteres magasperont építettek ki. 2016. május 17-én reggel befutott a szombathelyi vasútállomásra az utolsó dízel vontatású személyvonat, majd augusztus 15-ig vágányzárat rendeltek el. A munkák befejezésének határideje 2016. ősze volt.[6] A villamosítás 2016. szeptember 29-én elkészült és feszültség alá helyezésre is került. „A projekt legnagyobb nyertesei az utasok“ – ahogy elhangzott 2016. december 7-én az ünnepélyes átadáson.[7] 2021. május 17-től Pötréte megállóhelyen a Pannónia InterRégió vonatok,[8] 2023. május 1-től Gyöngyöshermán, Sorkifalud, Szentléránt, Győrvár, Zalaszentlőrinc megállóhelyeken,[9] 2023. december 10-től Alsónemesapáti és Pötréte megállóhelyen valamennyi vonat csak feltételesen áll meg.[10]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 1967-1968 között szerkesztés

Zalaegerszeg vasúti kapcsolatának javítása érdekében a Szombathely-Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg-Boba-Székesfehérvár vasútvonalak összekapcsolását és azonos nyomvonalra történő helyezését határozták el. Korábban a régi nyomvonal Kisfaludpuszta állomásról indulva, a szombathelyi vonal felett felüljárón áthaladva kerülte meg Zalaszentivánt, és tovább haladva vezetett Alibánfán keresztül Ukk-Boba irányba. A felüljáró alatt a szombathelyi irány változatlan maradt, a felüljáró pillérjei és az elbontott Zalaszentivánt elkerülő nyomvonal műtárgyai állnak még. Az átépítés keretében 1967-ben felépült Zalaszentiván új csomóponti vasútállomása. A korábban egymást külön szinten keresztező, majd ~3 km-re szinte párhuzamosan futó vonalak helyett az új állomáson fonódtak össze, majd ágazott szét a négy irány. Az új állomást 1968. október 1-jén avatták fel ünnepélyes keretek között.

Legjelentősebb műtárgya az vasúti nyomvonalnak az 1474+96 hm szelvényben, a régitől 3 km-re épített – alibánfai hat nyílású vasbeton teknőhíd – a Zala felett. A műtárgy végleges, teljes forgalomba helyezése 1967. november 23-án volt. A híd az 1951. évi Vasúti Hídszabályzat szerinti A jelű, 7x25 t ideális terhelésre épült.[11]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 2005-2010-ben szerkesztés

Lásd a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalról szóló cikkben.

Jövőbeli tervek szerkesztés

A vasútvonal villamosítása 2016. szeptember 29-én elkészült a GYSEV által kezelt Szombathely–Zalaszentiván szakaszon.[12] A MÁV által kezelt Zalaszentiván–Nagykanizsa vonalszakasz villamosítása tervezés alatt áll, megvalósulása a 2020-ig felhasználható IKOP közlekedésfejlesztési forrásokból tervezett.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2017. szeptember 28-án írt ki közbeszerzést „Zalaszentiván–Nagykanizsa (17-es számú) vasútvonal szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás projekt megvalósíthatósági tanulmányának, engedélyezési, kiviteli terveinek és kiviteli tenderdokumentáció műszaki köteteinek összeállítása” címmel, 2017. november 24-én mégis visszaléptek a vasúti tranzit árufuvarozás számára számottevő potenciállal bíró vonalszakasz korszerűsítése elől. A NIF közleménye szerint a projekt az 1846/2017. (XI.14.) Kormányhatározat értelmében kikerült az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) éves fejlesztési keretéből. A korszerűsítés lemondása mögött valószínűleg az állhat, hogy az elmúlt évek során a kivitelezési költségek drasztikusan megemelkedtek az építőiparban, ezért több projektnél meg kellett emelni a támogatási keretösszeget, így a kisebb gazdasági, társadalmi vagy politikai haszonnal bíró beruházások közül néhányról le kellett mondani. Megvalósítására 2021. előtt forrás hiányában kevés realitás maradt.[13]

Forgalom szerkesztés

A vonalon napi 8 pár Pannónia InterRegio vonat közlekedik Szombathelyről Pécsre, a legkésőbbi csak Nagykanizsáig, a legkorábbi Nagykanizsától,ezek közül 5 vonat (visszafelé 4 vonat) Zalaszentivánig csak Püspökmolnári és Vasvár állomásokon áll meg, a többi 3 (illetve 4) pedig minden állomáson és megállóhelyen. Ezeket a vonatokat Siemens Desiro motorvonatokkal állítják ki, azok meghibásodása esetén pedig 418-as sorozatú dízelmozdonyokkal vontatott Halberstadti kocsik állnak az utasok rendelkezésére. A GYSEV-nek napi 6 (hétvégén 4) pár személyvonata közlekedik, leggyakrabban 2. generációs Flirt motorvonatokkal. Ezeknek a célállomása Zalaegerszeg vagy Zalaszentiván.

A vonal teherforgalma közepes, a vasútvonal része a Borostyánkő árufuvarozási folyosónak. A magánvasutak közül a Metrans van jelen a vonalon, Csehország/Szlovákia-Szlovénia között közlekedő konténervonatokkal. Ezen kívül még autószállító-, és műtrágya, ritkábban szén- és tartályvonatok is közlekednek a vonalon.

Jegyzetek szerkesztés