Szon Gidzsong
Szon Gidzsong (hangul: 손기정, RR: Son Gi-jeong; japánul: 孫 基禎 Szon Kitei; 1914. augusztus 29. – 2002. november 15.) olimpiai bajnok koreai atléta, maratoni futó.
| Szon Gidzsong () | |
_Marathon_1936_Summer_Olympics.jpg) | |
| Született | Sinidzsu |
| Elhunyt | 2002. november 15. (88 évesen) Tedzson |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Order of Civil Merit |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Magassága | 170 cm |
| Testtömege | 60 kg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szon Gidzsong témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
Az 1936-os berlini játékokon hazája első olimpiai bajnoka lett, miután győzött a maratoni futás számában. Országa ekkor japán gyarmat volt, így csak a japán csapat tagjaként indulhatott. A Koreai Köztársaság a mai napig sajátjaként tartja nyilván ezt az érmet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellenben Japánnak ismeri el hivatalosan.[1]
Pályafutása szerkesztés
1933 és 1936 között tizenhárom maratonon futott, melyből tízet megnyert. 1935. november 3-án Japánban 2.26:42-vel új világrekordot teljesített.[2] Ez a csúcs az 1947-es Boston Marathonon dőlt meg, akkor Gidzsong egyik neveltje, Szo Junbok futott jobbat.
Berlini olimpiai játékok szerkesztés
Pályafutása alatt egyetlen olimpián, az 1936-os berlini játékokon vett részt. Hazája ekkor japán megszállás alatt állt, így csak a japán csapat tagjaként indulhatott. Szon () 2:29:19.2-es új olimpiai rekorddal, két percnél nagyobb előnyben diadalmaskodott a brit Ernest Harper előtt. Harmadikként honfitársa, a szintén japán színekbe kényszeredett Nam Szungnjong () ért be.[3]
A díjátadón Szon () szemmel láthatóan nem volt boldog. Mialatt felhúzták a japán lobogót, és szólt a megszálló nemzet himnusza a két koreai lehajtott fejjel állt, Szon () könnyei csorogtak, az érem mellé kapott virággal pedig részben kitakarta melegítőjén levő japán zászlót; bár ez utóbbiról nem tudni, szándékos volt-e.[1][4] A versenyről a következőt mondta: „Az emberi test annyi mindent kibír. A szívet és a lelket kell átverni.”[5]
A koreai Dong-a Ilbo című lap (ismert még angol címén: East Asia Daily) egyik riportere készített egy fotót a díjátadásról, azonban a Szon () felsőjén levő japán zászlót utóbb kiretusálta. A japán vezetés ezért kilenc hónapra felfüggesztette a lap működését, és nyolc embert börtönbe záratott, akiket kapcsolatba lehetett hozni az esettel.[1]
Hellén-díj szerkesztés
Maratoni győzelméért egy antik görög bronzsisakot (kb. ie 800-700) ajánlottak neki, amelyet 1875-ben egy német régész, Ernst Curtius talált Olümpia városában. Ennek elfogadását japán edzője nem engedte.
A sisak ezután egy berlini múzeumba került, és ötven évig ott volt. 1986-ban jutott Szon ()hoz, majd 1987-ben a 904. koreai kincsnek nyilvánították.
Későbbi élete szerkesztés
Visszavonulása után edzőként, valamint a Koreai Sportszövetség elnökeként tevékenykedett.
52 évvel Berlin után, 1988-ban Szöul rendezte a nyári olimpiai játékokat. A szervezők az ekkor 74 éves Szon ()t kérték fel arra, hogy az olimpiai lángot bevigye a stadionba a nyitóünnepségen.[1][6]
Egy önéletrajzi könyvet írt Hazám és a maraton (나의조국과 마라톤) címmel.
Egyéni legjobbjai szerkesztés
- Maratoni futás - 2.26:42 (1935)
Halála, emlékezete szerkesztés
2002. november 15-én éjfélkor, tüdőgyulladás következtében hunyt el, 88 évesen; a Tedzson ()i Nemzeti Temetőben nyugszik. Tiszteletére hozták létre a Szon Gidzsong () Emlékparkot Szöulban.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d „Meghalt, hogy legenda lehessen - de nem is biztos, hogy élt”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 18. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Férfi világrekordok 1932 és 1938 között”, marathonguide.com (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Eredmények, beszámoló”, sports-reference.com. [2009. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Videó a célba érésről és a díjátadóról”, youtube.com (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Róla a pekingi olimpia honlapján”, en.beijing2008.cn. [2013. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Videó az esetről”, youtube.com (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
- ↑ „Top 10 Sports Figures (1950-2007)”, koreatimes.co.kr, 2007. október 15. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.) (angol nyelvű)
Források szerkesztés
- Profilja a sports-reference.com honlapon (angolul)
- Profilja az olympic.org honlapon (angolul)
- Profilja a databaseolympics.com honlapon (angolul)
