Sztepan Andrijovics Bandera
Sztepan Andrijovics Bandera (ukránul: Степан Андрійович Бандера; Sztarij Uhrinyiv, 1909. január 1. – München, 1959. október 15.) ukrán politikus, a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom vezető személyisége, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője volt.
| Sztepan Andrijovics Bandera Степан Андрійович Бандера | |
 | |
| Született | 1909. január 1. Sztarij Uhrinyiv |
| Elhunyt | 1959. október 15. (50 évesen) München |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | ukrán |
| Házastársa | Jarosława Bandera |
| Gyermekei | Andrii Bandera |
| Szülei | Miroszlava Volodimirivna Bandera Andrij Mihajlovics Bandera |
| Foglalkozása | politikus |
| Iskolái | Lvivi Műszaki Egyetem |
| Kitüntetései | Ukrajna Hőse, polgári tagozat |
| Halál oka | mérgezés |
| Sírhelye | müncheni Waldfriedhof |
 | |
| Sztepan Andrijovics Bandera Степан Андрійович Бандера aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztepan Andrijovics Bandera Степан Андрійович Бандера témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vezetésével kiáltották ki 1941. június 30-án Lvivben a független Ukrajnát, a német megszállás miatt azonban ez a lépés sikertelen maradt. Banderát a szovjet KGB Münchenben meggyilkolta.
Megítélése szerkesztés
Személyének megítélése az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában ellentmondásos.[1] Nyugat-Ukrajnában nemzeti hősnek tartják, míg az orosz orientációjú és szovjet nosztalgiájú keleti országrészben náci kollaboránsként tekintenek rá.
2010. január 22-én Ukrajna elnöke, Viktor Juscsenko Ukrajna hőse posztumusz címmel tüntette ki Banderát.[2] Az Európai Parlament elítélte a díjat, csakúgy, mint Oroszország, Lengyelország és zsidó politikusok és szervezetek.[3][4] Viktor Janukovics ukrán elnök törvénytelennek nyilvánította a díjat, mivel Bandera soha nem volt Ukrajna állampolgára, ami szükséges a díj megszerzéséhez. Ezt a bejelentést egy 2010. áprilisi bírósági határozat is megerősítette.[5]
Források szerkesztés
- (angolul) PETLIURA, KONOVALETS, BANDERA - Three Leaders of Ukrainian Liberation Movement murdered by the Order of Moscow. Ukrainian Publishers Limited. 237, Liverpool Road, London, United Kingdom. 1962. (audiobook).
- Grzegorz Rossoliński-Liebe: Stepan Bandera: The Life and Afterlife of a Ukrainian Nationalist, ibidem Press, 2014, ISBN 978-3-8382-0604-2
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Reuters, Thomson. „Ukrainians mark birthday anniversary of controversial nationalist”, Reuters (Hozzáférés: 2018. november 27.)
- ↑ УКАЗ ПРЕЗИДЕНТА УКРАИНЫ № 46/2010: О присвоении С.Бандере звания Герой Украины (orosz nyelven). President of Ukraine . [2010. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Texts adopted – Thursday, 25 February 2010 – Situation in Ukraine – P7_TA(2010)0035. Europarl.europa.eu . (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.) „Deeply deplores the decision by the outgoing President of Ukraine, Viktor Yushchenko, posthumously to award Stepan Bandera, a leader of the Organisation of Ukrainian Nationalists (OUN) which collaborated with Nazi Germany, the title of ‘National Hero of Ukraine', hopes, in this regard, that the new Ukrainian leadership will reconsider such decisions and will maintain its commitment to European values.”
- ↑ Rosenfeld, Alvin H.. Resurgent Antisemitism: Global Perspectives (angol nyelven). Indiana University Press, 226. o. (2013. június 19.). ISBN 978-0-253-00890-9 „In January 2010, former president of Ukraine Victor Yushchenko officially 'rehabilitated' Stepan Bandera, head of one of the two factions of the Organization of Ukrainian Nationalists and the political sponsor of the Ukrainian Insurgent Army. This act drew condemnation from Russia, Poland, and Jewish groups.”
- ↑ Донецький суд скасував указ Ющенка про присвоєння Бандері звання Героя Donetsk court upholding Yushchenko's decree on awarding Bandera the title of Hero. Radio Svoboda . (Hozzáférés: 2018. január 6.)
