Szymon Czechowicz
Szymon Czechowicz (Krakkó, 1689. július – Varsó, 1775. július 21.) kiemelkedő lengyel barokk festő, akit a 18. századi szakrális festészet egyik legeredményesebb festőjeként tartanak számon Lengyelországban.[8] Festészeti iskolájának megalapítása nagy hatást gyakorol a lengyel művészetre.[9]
| Szymon Czechowicz | |
 | |
| Önarckép (1775) | |
| Született | 1689. július 22. Krakkó[1][2] |
| Elhunyt | 1775. július 21. (85 évesen)[3][4][5][6] Varsó[7][2] |
| Állampolgársága | Két Nemzet Köztársasága |
| Szülei | Jan Czechowicz |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Varsó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szymon Czechowicz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága szerkesztés
Ötvös családból származott. Kezdetben Franciszek Maksymilian Ossoliński támogatta, majd 1711-ben Rómába ment, ahol felvételt nyert az Accademia di San Lucára. A mestere Benedetto Luti volt.[10] Római tanulmányai során olyan híres művészek munkáinak másolásával foglalkozott, mint Raffaello Sanzio, Guido Reni (Keresztrefeszítés, ma a római Szent Stanisław templomban található; Ártatlanok mészárlása, Lvivi Művészeti Galéria), Peter Paul Rubens (Krisztus a farizeusok között), Federico Barocci. 1716-ban az Accademia kitüntetésben részesítette két rajzát: Sámson legyőzte az oroszlánt és A győztes visszatérése.[10]
Még Rómában festett néhány oltárképet lengyelországi templomok számára (Szent Antal látomása, Levétel a keresztről, Istenszülő védelme Krakkó felett a krakkói piaristák templomának (1729) és a Szűz Mária mennybemenetele a kielcei székesegyház számára (1730).[10] 1731-ben visszatért Lengyelországba, ahol Varsóban Johann Samuel Mockkal vetélkedett, hogy II. Ágost lengyel király udvari festője lehessen.[10] A későbbiekben dolgozott még Krakkóban, Poznańban, Pidhirtsiben, Polackban és Vilniusban.[10] 1750 körül a rokokóhoz szorosan kapcsolódó finom színeket használt.[9]
Czechowicz megalapította saját festőiskoláját, ahol ingyenesen tanított. Festményeinek egy részét valószínűleg tanítványai – Franciszek Smuglewicz, Tadeusz Konicz, Jan Ścisło, Jan Bogumił Plersch és Antoni Albertrandi – készítették. Vallásos festményein az érett római barokk mintáit követte, különösen Carlo Maratta, Benedetto Luti és Sebastiano Conca mintáit, portréit pedig a szász portréiskola ihlette.[10]
Czechowicz 1775-ben halt meg Varsóban, és a kapucinusok templomában temették el.[10]
Képgaléria szerkesztés
-
Szentháromság (1748/49) -
A feltámadás (1758) -
A királyok imádása
Irodalom szerkesztés
- Ludzie, czasy, dzieła, 47. kötet - Szymon Czechowicz, Zbigniew Michalczyk, (2007) ISBN 9788374772266
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ a b psb.3689.1
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Simon Czechowicz (angol nyelven), 2018. január 17.
- ↑ Czechowicz, Szymon, Szymon Czechowicz
- ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Lucyna Sławińska – Targosz: Szymon Czechowicz. Między Wilnem a Krakowem.. archiwum2000.tripod.com, 2002. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
- ↑ a b Wojciech Adamski. Popularna encyklopedia powszechna [archivált változat] (lengyel nyelven). Oficyna Wydawnicza Fogra (2001). ISBN 83-85719-54-7. Hozzáférés ideje: 2023. április 29. [archiválás ideje: 2016. augusztus 3.]
- ↑ a b c d e f g Monika Ochnio: Szymon Czechowicz. www.culture.pl, 2002. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Szymon Czechowicz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Szymon Czechowicz Culture (lengyelül)
- Rövid életrajz (lengyelül)
