Tápay-Szabó László

(1874–1941) író, újságíró

Tápay-Szabó László, Szabó János László (Szeged, 1874. június 20.Budapest, 1941. május 18.) újságíró, író, művelődéstörténész, jogász, publicista, egyetemi tanár; Tápay-Szabó Gabriella író apja.

Tápay-Szabó László
Életrajzi adatok
Született1874. június 20.
Szeged
Elhunyt1941. május 18. (66 évesen)
Budapest
Születési neveSzabó János László
Ismeretes mint

Élete szerkesztés

Szegeden született Szabó István és Hegedűs Julianna fiaként. Ugyanitt végezte középiskoláit is, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta.

1891-ben alapította Bódogh Jánossal a Gyorsirászati Közlönyt, melynek fennállása alatt főmunkatársa volt. 1893-ban a Szegedi Hiradó és még azon évben a Budapesti Hirlap szerkesztőségének tagja volt. 1894-ben visszament Szegedre a Szegedi Hírlaphoz; azon év végén a Hazánk szerkesztőségébe lépett. 1895 végén a Tiszántúl politikai napilap felelős szerkesztője lett Nagyváradon, később az Arad és Vidéke munkatársa volt. 1896-tól 1898-ig a Pesti Napló, 1898-1901-ben a Pesti Hirlap, 1901-től a Budapesti Hirlap és az Esti Ujság szerkesztőségének tagja; vezette az országgyűlési rovatot és a két lap politikai tudósítója volt. Később Az Est1 segédszerkesztője volt.

1918-tól a kolozsvári egyetemen mint magántanár dolgozott, 1919-től főszerkesztője volt az Új Nemzedék című jobboldali lapnak. 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és a Columbia Egyetemen tanított magyar irodalmat. Hazatérést követően előbb a Pesti Naplónál, majd 1939-től az Újságnál dolgozott. 1930-tól egyetemi címzetes rendkívül tanár volt szülővárosában.

1901. június 22-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gahlen Gabriella Lujzával[1] (Székesfehérvár, 1874. június 3. – Budapest, Terézváros, 1956. április 30.).[2]

Cikkeket írt a Magyar Gazdák Szemléjébe (agrárpolitikai kérdésekről), az Urániába, melynek állandó munkatársa, a Szövetkezésbe, sat.

Munkái szerkesztés

  • A gyorsírás tanításának módszertana. Szeged, 1893
  • Kalandozások a filozófia országában. Uo. 1894. (Gyűjteménye azon tárczáknak, melyeket dr. Mephisto álnévvel a Szegedi Naplóba írt)
  • Az ismeretlen és a lelki problemák. Flammarion után ford. Uo. 1900. Két kötet. (2. kiadás. Uo. 1906)
  • Pályamutató. Bpest, 1901 (Amicus Juventutis álnévvel. 2. kiadás. 1904., 3 k. 1908. Uo.)
  • Jókai élete és művei. Uo. 1904 (Ism. Budapesti Hirlap 293. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1905)
  • Az írás mestersége. Uo. 1907
  • A modern újságírás. Bp., 1916
  • Az igazi Amerika. Útirajz, Bp., 1925
  • Az amerikai demokrácia. Debrecen. 1928
  • Szegény ember gazdag élete. Emlékezései, Bp., 1928
  • Az auránai perjelség. Bp., 1930
  • Az emberiség története. Bp., 1936
  • Az ókor csodái. Bp., 1940
  • Csokonai. Regényes életrajz, Bp., 1941
  • A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Balatonfőkajár–Bp., 2022

Több regényt fordított a Légrády testvérek kiadásában megjelenő Legjobb Könyvek c. vállalatba. Révai testvérek megbízásából sajtó alá rendezte Jókai Mórnak ama műveit, melyek a 100 kötetes nemzeti kiadásban nincsenek meg, összesen húsz kötetre valót gyűjtött össze. Szerkesztette 1902-től a Kincses Kalendáriumot, melynek cikkeit nagyobbrészt ő írta.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.