Tárcza Bertalan

Tárcza Bertalan (Alsóapsa, 1882. július 3. – Kolozsvár, 1950. április 3.) magyar zenei szakíró, zeneszerző, szerkesztő.

Tárcza Bertalan
Életrajzi adatok
Született	1882. július 3. Alsóapsa
Elhunyt	1950. április 3. (67 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Tevékenység	zenei szakíró, zeneszerző, zenepedagógus, szerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja, munkássága

A kárpátaljai (ma Ukrajna) születésű Tárcza Bertalan Máramarosszigeten szerzett tanítói, Bukarestben zenetanári oklevelet (1929); Budapesten zenei továbbképzésen vett részt. Előbb a sepsiszentgyörgyi állami tanítóképzőnek (1916), majd a kolozsvári Református kollégiumnak volt zenetanára (1920), ugyanakkor a Református Teológián óraadó zenetanár. 1922-től a Romániai Magyar Dalosszövetség titkára, 1929-től főtitkára. Szervezőmunkájának eredményeként a tagénekkarok száma 30-ról 350-re emelkedett, hat országos, számos kerületi és ifjúsági dalosversenyt, valamint négy karnagyképző tanfolyamot szervezett. Műsorpolitikájában azonban nem fordított kellő gondot a népdalban gyökerező új magyar kórusirodalom népszerűsítésére, s ez hátrányosan befolyásolta a Dalosszövetség szerepét a korszerű zenei műveltség kialakításában.

Zenei tárgyú cikkeit 1905-től közölte az Erdélyi Protestáns Lap, Nevelés, Magyarország, Népnevelési Közlöny, Szilágymegyei Tanügy, 1918 után főképp az Ellenzék.

Szerkesztette a Dalosszövetség hivatalos lapját, a Magyar Dalt (1922–34) és a szövetség Értesítőit (1934–40); szerkesztésében jelent meg a Magyar Dalos Naptár három évfolyama (1929–31). Zeneszerzőként Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és mások verseiből többet megzenésített a késői romantika s a német Liedertafel stílusában. Elsőként összegezte Seprődi János életének fontosabb mozzanatait, munkásságának jelentősebb eredményeit (1923). Zenepedagógia tankönyve kéziratban maradt.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Benkő András: Kórusaink történetéből. Művelődés, 1994/12.

Kapcsolódó szócikkek

• Zeneírás Erdélyben