Wikipédia

Tóth Endre (régész)

(1944-) magyar régész
Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Endre (egyértelműsítő lap).

Tóth Endre (Szombathely, 1944. május 1.– ) római korral és középkorral foglalkozó régész a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának nyugalmazott főosztályvezetője.

Tóth Endre
Született1944. május 1. (80 éves)
Szombathely
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásarégész,
egyetemi oktató
Tisztségekönyvtárigazgató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1963–1968)
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányok szerkesztés

1958 és 1962 között a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumba járt, 1963 és 1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol régész és történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1969), majd 1971-ben egyetemi doktorátust.[2]

Pályafutás szerkesztés

1968 és 1969 között a szombathelyi Savaria Múzeumban dolgozik, majd 1971-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályára kerül. 1975-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Tanszékén tanársegédnek nevezik ki, de 1976-ban visszamegy a Nemzeti Múzeumba. 1983-tól a múzeum Régészeti Könyvtárának főosztályvezetője. Közben a szegedi egyetemen, az ELTE Bölcsészettudományi Karon és a Pázmányon óraadó.[2] 1999-ben a történelemtudomány kandidátusa lesz, majd 2010-ben az MTA doktora.[3] Kandidátusi értekezését, "Adatok Pannonia történeti földrajzához",[4] nagydoktori értekezését pedig "Studia Valeriana. A dunántúli belső erődök kutatásának eredményei és következményei Valeria tartomány történetében" címmel írja.[5] 2011-ben nyugdíjba vonul a Nemzeti Múzeumból. 2012-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán egyetemi docensnek nevezik ki.[6][7]

Tudományos és közéleti tagságai szerkesztés

Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat titkára 1982–1997
Koronabizottság titkára 1993–2002
MTA Régészeti Bizottság, tagság 1992–2002
MTA Pécsi Régészeti Albizottság, tagság 1989 –
Szombathelyi Tudományos Társaság tagja 1999 –
Panniculus Régiségtani Egylet elnöke, Szombathely 1994 –
Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottsági tagság 2000 –[2]

Kutatási területe szerkesztés

Pannonia római kori régészete és története; a tartomány késő antik anyagi kultúrája, római epigráfia.
Savaria ókori és koraközépkori régészete és története.
A magyar koronázási jelvények és az uralkodói reprezentáció
Seuso-kincs[8]

Ásatásai szerkesztés

1972-1979 a ságvári belső erőd kutatása
1981-1994 az alsóhetényi 4. századi erőd és temető feltárása

Kitüntetések, elismerések szerkesztés

1993: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, Kuzsinszky Bálint-díj
1997: Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, Rómer Flóris emlékérem

Fontosabb publikációi szerkesztés

8 könyv, több, mint 170 tanulmány, recenziók és egyéb publicisztikák szerzője. Számos tanulmánya külföldi folyóiratokban jelent meg. Az Erdély története című a három kötetes mű első kötetének Dacia római tartomány című fejezetét ő jegyezte (46–107. oldalak)

Könyvei szerkesztés

  • Porolissum, Das Castellum in Moigrad. Ausgrabung von A. Radnóti, 1943. Bp. 1978. Régészeti Füzetek II: 19, Magyar Nemzeti Múzeum.
  • Római gyűrűk és fibulák Bp. 1985. Múzsák, Évezredek évszázadok kincsei 3.
  • Források Savaria – Szombathely történetéhez a római kortól 1526-ig. Zágorhidi Czigány Balázzsal, Acta Savariensia 9, Szombathely város, Szombathely 1994
  • Savaria – Szombathely története 1526 - ig, Kiss Gáborral és Zágorhidy Czigány Balázzsal, Szombathely 1998. Szerk. Feiszt György.
  • A magyar koronázási jogar és palást, Szeged, Agapé, 2000
  • Itineraria Pannonica. Római utak a Dunántúlon; Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2006
  • Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei. Dombóvár, Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, 2009
  • Lapidarium Savariense. Savaria római feliratos kőemlékei. Savaria 34/2. Szombathely, 2011
  • A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások; Kossuth Bp., 1999, 2000
  • Studia Valeriana. Az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményei; Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület, Dombóvár, 2009 (Helytörténeti sorozat)
  • A magyar koronázási jelvények; Magyar Képek, Veszprém–Bp., 2009
  • A magyar Szent Korona; 3. átdolg. kiad., Kossuth, Bp., 2015 (angolul és németül is)
  • A Szent Korona; Kossuth, Bp., 2016 (A magyar történelem rejtélyei)

Fontosabb tanulmányai szerkesztés

  • A savariai insularendszer rekonstrukciója, Archaeológiai Értesítő 98, 1971, 143-169.
  • A római lakosság-kontinuitás kérdése a Nyugat-Dunántúlon, Savaria 5-6, 1971-1972, 231-241.
  • Late antique imperial palace in Savaria, Acta ArchHung 25, 1973, 117-137.
  • Vigilius episcopus Scaravaciensis, Acta ArchHung 26, 1974, 269-275.
  • La survivance de la population romaine en Pannonie, Alba Regia 15, 1976, 107-120.
  • Römische Gold- und Silbergegenstände mit Inschriften im Ungarischen Nationalmuseum 1. Goldringen. Folia Archaeologica 30, 1979, 157-184.
  • Römische Metallgegenstände mit Inschriften im Ungarischen Nationalmuseum: Instrumenta domestica I. Folia Archaeologica 32, 1981,145-167.
  • A Quinque Basilicae - Quinque Ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez, JPMÉ 36, 1981, 101-107.
  • Tetrarchia kori Iovia - Herculia helynévadás Pannoniában? Archaeológiai Értesítő 109, 1982, 55 - 72.
  • Az alsóhetényi 4. századi erőd és temető kutatása 1981-1986. Eredmények és vitás kérdések, Archaeológiai Értesítő 114-115, 1987-88, 22-61.
  • Provincia Valeria Media, Acta ArchHung 41, 1989, 107-226.
  • Die römische Festung von Iovia und ihr Gräberfeld, Antike Welt 20, 1989, 31-39.
  • Templum provinciae in Tác? Specimina Nova, Pécs, 1989, 43-58.
  • A 4-8. századi pannoniai kereszténység forrásairól és a leletek forrásértékérõl, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2, 1990, 17-33.
  • The Seuso Tresaure: a new aproach - a new chapter? The Pannonian connections, Minerva, l, 1990, 4 - 11, Nagy Mihállyal.
  • Das Christentum in Pannonien bis zum 7. Jahrhundert nach den archäologischen Zeugnissen, in Das Christentum im bayrischen Raum, hrsg, E. Boshof-H.Wolff, Wien 1994, 241-272.
  • Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról, Fol Arch 44, 1995, 107-149.
  • The Roman Province of Dacia, in: History of Transylvania, Vol. I. New York 2001, Columbia University Press 2001, pp. 17 – 134.
  • Das ungarische Krönungszepter, Folia Arch. 48, 2000, 111-153.
  • Fettich Nándor és Savaria topográfiája, Vasi Szemle 55, 2001, 313-420.
  • A császárkultusz főoltára Pannonia Superiorban, Arch. Ért. 126, 2001, 5-33.
  • Die Steindenkmäler von Bölcske (Beszédes Józseffel és Mráv Zsolttal (Bölcske. Römische Inschriften und Funde, Libelli Archaeologici n.s. II, szerk. Szabó Ádám – Tóth Endre, Budapest 2003, 103-218.
  • A pogány és keresztény Sopianae. A császárkultusz-központ Pannonia Inferiorban, valamint a pogány és keresztény temetkezések elkülönítésének lehetőségéről, Specimina Nova 2005, 49-102.
  • Savaria római topográfiájáról. Vasi Szemle 2008/6.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ a b c Tóth Endre életrajza. [2015. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  3. ↑ Az MTA tagjai
  4. ↑ MTA disszertációk. [2016. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  5. ↑ MTA disszertációk. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  6. ↑ PPKE telefonkönyv
  7. ↑ PPKE Tanszékek. [2012. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  8. ↑ Egy csapdába esett Lord és gyilkosság kísérte a nászajándék útját
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_Endre_(régész)&oldid=23762873”