Tóth László (sakkozó)

(1895–1964) magyar sakkozó, kecskeméti polgármester

Tóth László (Kecskemét, 1895. május 17. – Kecskemét, 1964. március 9.) sakkozó, újságíró, nyomdaigazgató, szociáldemokrata politikus, Kecskemét polgármestere 1944 és 1948 között.

Tóth László
Tóth László szobra a kecskeméti Katona József parkban[1]
Tóth László szobra a kecskeméti Katona József parkban[1]
Született1895. május 17.
Kecskemét
Elhunyt1964. március 9. (68 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásasakkozó, újságíró, nyomdaigazgató, polgármester
Tisztsége
  • a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919–1919)
  • polgármester (1944–1945, Kecskemét)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1946. november 28.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

1895-ben született Kecskeméten szegény szociáldemokrata családba; apja az MSZDP helyi alapszervezetének egyik alapítója volt; egyébként kőműves. Rajta kívül még öt fiú- és egy leánytestvére érte meg a felnőttkort. Alapítványi támogatással a helyi református gimnáziumba járt, majd 1913-ban Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat magyar-német szakon, de anyagi nehézségei miatt egy év után fel kellett hagynia. A kecskeméti Református Jogakadémián folytatta tanulmányait, de ezt is egy év után félbe kellett, hogy szakítsa, mert apjával és három testvérével egyetemben ő is behívót kapott a hadseregbe. Az orosz fronton szolgált, ahol 1917-ben megsebesült, s emiatt leszerelték. Ezután több cikket is írt az első világháború ellen. 1918-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba.

Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt szociáldemokrataként viselt hivatalokat, mi több, Kecskemét képviselőjeként delegálták a Tanácsok Országos Gyűlésébe is, amiért később izgatás címén másfél éves börtönbüntetést kapott. Ennek letöltése után 1921-ben megnősült, házasságából három gyermek született, akik közül ketten érték meg a felnőttkort. az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. igazgatója lett, valamint a Kecskeméti TE mellett a Magyar Sakkszövetség is elnökségi tagjává választotta. Utóbbi szervezet hivatalos lapját, a Magyar Sakkvilágot szerkesztette is. Vezetése alatt a kecskeméti nyomdában közel száz sakk-könyvet nyomtattak, szakkönyveket és sakktörténeti munkákat egyaránt. 1927-ben megszervezett egy nemzetközi sakkversenyt, melyet az akkori világbajnok, Alekszandr Aljechin nyert meg. Tóth László a kor másik nagy sakkozójával, José Raúl Capablancával is jó barátságot ápolt, csakúgy mint Móricz Zsigmonddal, Móra Ferenccel és József Attilával is.

1944 októberében megtagadta Kecskemét város kiürítési parancsának kinyomtatását, illetve az engedelmességet, így a frontharcokat is ott élte át. December 17-én kinevezték Kecskemét polgármesterévé. Legfontosabb eredményének tekinthető a város második világháború utáni stabilizálása, de ő kezdeményezte Kodály Zoltán díszpolgárrá avatását is. Hivatalban töltött ideje alatt és után is szervezte a sakkversenyeket, a Katona József Társaság és a Kodály kórus elnöke volt, több hangszeren játszott, református presbiterként is tevékenykedett. Az 1945-ös választásokon az MSZDP színeiben bejutott a nemzetgyűlésbe is. 1946. november 28-án a frissen életbe lépett összeférhetetlenségi törvény hatására lemondott a parlamenti mandátumáról (mivel polgármesteri tisztét kívánta megtartani), s nem is indult az 1947-es választásokon. 1948. május 1-jén politikai okokból nyugdíjazták. Mikor az MSZDP és a Magyar Kommunista Párt egyesült, ő nem lépett be az ebből lett Magyar Dolgozók Pártjába, de a népfrontmozgalomban továbbra is aktív szerepet vállalt. Az 1956-os forradalom alatt a Kecskeméti Nemzeti Bizottság elnöke volt; novemberben a városi tanács elnökhelyetteseként reaktiválták, mígnem 1958-ban végleg nyugdíjba nem vonult. 1964-ben hunyt el, halála után Kecskeméten iskolát, utcát neveztek el róla, de 2005-től az ő nevét viseli a város sakkegyesülete is.[2][3]

2008-ban posztumusz megkapta a Magyar Sakkszövetség és a Sakk-kultúráért Alapítvány kuratóriuma által alapított Caissa lovagja kitüntetést.[4]

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Munka Érdemrend (1960)[5]
  • Szocialista Kultúráért (1963)[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Imre Gábor (1890–1976) szobrászművész alkotása
  2. Életrajza Archiválva 2010. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben a Tóth László Sakk Egyesület honlapján
  3. Heltai Nándor: Tóth László levelei Gulyás Pálhoz Archiválva 2011. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Forrás, XXXVII. évf. 5. szám, 2005
  4. Caissa lovagja kitüntetés alapítása és adományozása (magyar nyelven). Magyar Sakkszövetség. [2014. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  5. (1960. június) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 10 (6), 90. o.  
  6. (1963. december) „Kitüntetés”. Magyar Sakkélet 13 (12), 190. o.  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés