Törcsvár
Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.
| Törcsvár (Bran) | |||
 | |||
| Törcsvár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Község | Törcsvár | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 507025 | ||
| Körzethívószám | +40 x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 40642 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1596 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 5 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 763 m | ||
| Terület | 67,85 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 30′ 59″, k. h. 25° 22′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 59″, k. h. 25° 22′ 17″ | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Törcsvár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevének eredete szerkesztés
Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik.
Fekvése szerkesztés
Brassótól 27 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szorosban fekszik.
Története szerkesztés
A vár a Törcsvári-szorost, a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.
1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Törcsvári járásának székhelye volt. 1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.
1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 fő román, 9 magyar, 4 német volt.
Látnivalók szerkesztés
A Törcsvári-szoros előtt áll egy 100 m magas hegyen a Törcsvári kastély, Erdély egyik legépebb, középkori jellegét is megőrző vára. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be. A popkultúra Drakula gróf lakhelyeként tartja számon.
Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.
Képgaléria szerkesztés
- Képek Törcsvárról a www.erdely-szep.hu honlapon
- Képek Törcsvárról az Erdélyi képek honlapon: https://web.archive.org/web/20170302194551/http://erdelyikepek.hu/site/torcsvar-bran-kastely-drakula-katelya/
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp. 1987. 136-144.
- Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 682. o. ISBN 963 05 6722 9
- Kőváry László: Erdély régiségei és történelmi emlékei. Kolozsvár. 1892. 137-140.
- Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp. 1983. 538-540.
- Treiber, Von G. : Die Törzburg
- Csorba Csaba: Legendák nyomában - Törcsvár: a vámpír-Drakula kastélya. Várak, kastélyok, templomok, történelmi és örökségturisztikai folyóirat, 2008. október, 42-45. oldal.
.svg){kind=small}
