Törpe ámbráscet

emlősfaj

A törpe ámbráscet (Kogia sima) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a törpe ámbráscetfélék (Kogiidae) családjába tartozó faj.

Törpe ámbráscet
Az állat modellje
Az állat modellje
A törpe ámbráscet és az ember testméreteinek összehasonlító rajza
A törpe ámbráscet és az ember testméreteinek összehasonlító rajza
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Csoport: Cetaceomorpha
Alrendág: Cetek (Cetacea)
Részalrend: Fogascetek (Odontoceti)
Öregcsalád: Physeteroidea
Család: Törpe ámbráscetfélék (Kogiidae)
Alcsalád: Kogiinae?
Nem: Kogia
G. R. Gray, 1846
Faj: K. sima
Tudományos név
Kogia sima
(Owen, 1866)
Szinonimák
  • Physeter simus Owen, 1866
  • Kogia simus Owen, 1866
  • Euphyseter simus Owen, 1866
  • Callignathus simus Gill, 1871
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe ámbráscet témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe ámbráscet témájú médiaállományokat és Törpe ámbráscet témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Megtalálható a sarkvidéki területek kivételével minden óceánban. A genetikai vizsgálatok[1] alapján úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceánban élő populációja már olyan régen elkülönült az indopacifikustól, hogy külön fajoknak kellene tekinteni őket. A meglévő, meglehetősen kevés adat alapján populációjának alakulása (gyarapodása vagy fogyása) sem ítélhető meg. Ennek fő oka, hogy természetes élőhelyén (a vízben) fajra meghatározása egyáltalán nem könnyű, különösen felülnézetben. A Földközi-tengerben mindössze egyszer figyelték meg; ennek alapján nem ítélhető meg, hogy téves meghatározás volt-e, tényleg él-e ott (csak igen ritka) vagy egyedi, eltévedt példányról van-e szó.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

2,1–2,7 méter hosszú, tömege 135–275 kilogramm; ezzel a három ámbráscetfaj közül a legkisebb. Egyik legszembetűnőbb tulajdonsága a szeme mögötti, kopoltyúszerű mintázat. Állkapcsa alulnézetben cápaszerű benyomást kelt. A háta szürkésfehér, a hasa sárgásfehér.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

 
A vízből kiszökő példány

A partközeli vizekben él. Fő táplálékai a mélyvízi fejlábúak, de halakat és rákokat is eszik; ezekért esetenként akár 300 méter mélyre is hajlandó lemerülni. A Dél-Afrika körüli vizekben 38, általa többé-kevésbé rendszeresen zsákmányolt fajt azonosítottak.

Magányosan vagy kis, legfeljebb 10 egyedből álló csoportokban él. A ragadozók elől menekülve vörösesbarna bélváladékot bocsát ki, ami felhőként terül szét mögötte.

Kilenc hónapos vemhesség után egy borjat hoz világra.

Félénk, nehezen tanulmányozható. Az Európai Unióban a „természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok” közé sorolják.[2]

Gazdasági jelentősége szerkesztés

Célzottan sosem vadászták, de a bálnavadászok időnként zsákmányoltak egy-egy példányt, amúgy mellékesen. Kereskedelmi forgalomba csak jelentéktelen mértékben került.

Rokon fajok szerkesztés

Ennek az állatnak a legközelebbi rokonai és a Kogia emlősnem másik fajai, a ma is élő kis ámbráscet (Kogia breviceps), valamint a fosszilis Kogia pusilla.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés