Törpehanga

Törpehanga
	Törpehangák Ausztriában
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Hangafélék (Ericaceae);
Alcsalád:	Ericoideae;
Nemzetség-; csoport:	Phyllodoceae;
Nemzetség:	Kalmia;
Faj:	K. procumbens;
Tudományos név
	Kalmia procumbens; (L.) Gift & Kron & P.F.Stevens ex Galasso, Banfi & F. Conti (2005)
Szinonimák
Szinonimák
	Basionym Azalea procumbens L., Sp. Pl. 1: 151. 1753.; ; Homotypic Chamaecistus procumbens (L.) Kuntze, Revis. Gen. Pl. 2: 388. 1891.; Chamaeledon procumbens (L.) Link, Enum. Hort. Berol. Alt. 1: 211. 1821.; Kalmia procumbens (L.) Gift, Kron & P.F.Stevens, Bot. Rev. 68(3): 409. 2002, nom. inval.; Kalmia procumbens (L.) Gift & Kron, Nordic J. Bot. 26(1-2): 47. 2008, comb. superfl.; Loiseleuria procumbens (L.) Loisel., Traité Arbr. Arbust. (Duhamel), nouv. éd. 5: 227. 1812.; Loiseleuria procumbens (L.) Desv., J. Bot. Agric., sér. 2, 1: 35. 1813, comb. superfl.; Rhododendron procumbens (L.) Alph.Wood, Class-book Bot. (ed. 1). 236. 1845.; Rhododendron procumbens (L.) E.H.L.Krause, Deutschl. Fl. ed. 2, 9: 214 1901, comb. superfl.; ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpehanga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehanga témájú médiaállományokat és Törpehanga témájú kategóriát.

A törpehanga (Kalmia procumbens, korábban Loiseleuria procumbens) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedési területe Észak-Európa, Skandinávia és Skócia, valamint Franciaország magashegységei, a Pireneusok, az Alpok és a Kárpátok. Észak-Amerikában és Anatóliában is előfordul. Az egész arktikus övben elterjedt, főleg azokon a helyeken, amelyek télen hómentesek maradnak. A feltételezések szerint eredeti hazája Észak-Amerika, ahonnan Grönlandon, Izlandon át a kainozoikumi eljegesedés idején terjedt át Európába.

Megjelenése szerkesztés

Örökzöld, erősen elfásodó, heverő szárú, nagy felületeket szőnyegszerűen benövő törpecserje; ágai elérhetik az 50 centiméter hosszúságot, gyakran legyökereznek, gazdagon elágaznak. Hajtásai nagyon vékonyak és sűrűn levelesek. Kemény, bőrnemű leveleinek nyele igen rövid, gyakran átellenesen állnak. A 4-8 milliméter hosszú és 2 milliméter széles levél hosszúkás tojásdad csúcsa lekerekített, széle erősen visszagöngyölt, felül fényeszöld, alul kékesfehér, mindkét oldalán kopasz. Az apró, világos kármin-rózsaszínű virágok kettesével-ötösével végálló sátorvirágzatokban nyílnak az előző évi vesszőkön. Kocsányuk legfeljebb 8 milliméter, a murvalevelek bőrneműek, kitartók, a lomblevelekhez hasonlítanak, csak kisebbek és hegyesebbek. Az 5 csészelevél nem forrt össze, lándzsás és vörös színű. A párta széles harang alakú, mélyen 5 cimpájú, 4 milliméter hosszú és 6 milliméter széles, lehulló. Az 5 porzó rövidebb a pártánál, és a pártacimpák között helyezkedik el. Portokjukon függelék nem található, egész hosszukban felrepedve nyílnak fel. A magház felső állású. A termés 2-3 rekeszű, vöröses, 4 milliméter széles, sokmagvú tok.

Életmódja szerkesztés

A törpehanga mészkerülő magashegységi növény. Alhavasi-havasi törpecserjés fenyéreken, tőzegmohalápokon, gyakran széljárta tetőkön és sziklákon, törmeléklejtőkön, morénákon él, többnyire üde, savanyú, nyers humuszos szilikáttalajokon, az Alpokban körülbelül 1500-3000 méter közötti magasságban. Ritkán 1000 méter alá is leereszkedik.

A nagy szélerősség szárító hatását és a -30 Celsius fok körüli hőmérsékletet károsodás nélkül elviseli. Gyakran igen magas kort ér meg, de egy 50 évesnél idősebb növény törzse sem vastagabb 6-7 milliméternél.

A virágzási ideje június–július között van.