Törpeszövő

A törpeszövő (Cilix glaucata) a sarlósszárnyúfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos lepkefaj.

Törpeszövő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Sarlósszárnyúfélék (Drepanidae)
Nem: Cilix
Tudományos név
Cilix glaucata
(Scopoli, 1763)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpeszövő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeszövő témájú médiaállományokat és Törpeszövő témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A törpeszövő szárnyfesztávolsága 2-2,8 cm. Feje és vállai fehérek, teste szürke vagy szürkésfehér, olykor barnás. Szárnyai fehérek. Az elülső szárnyak töve kissé szürkés, belső szegélyél nagy kékes, kékesfekete foltok találhatók, a szárny közepén pedig összeérő-különváló szürke foltok láthatók. A szárnyak peremén szaggatott szürke sáv, kis szürke háromszögfoltok és kerek fekete foltok sorakoznak. A hátulsó szárny szegélyét szürke foltsor díszíti. A szárnyak fonákja fehér, az elülső szárny pereménél, a külső szegélynél és középen szürke. A rojt viszonylag hosszú, fényes, szürke vagy fehér színű. A pihenő, összecsukott szárnyú lepke fehér-barna foltjaival madárürülékre emlékeztet.

Petéje ovális alakú, kezdetben sárga színű, később vörös.

A hernyó vörösbarna alapszínű, oldalain sötétebb vonalak futnak. Hátán sötétebb közepű halvány folt, a 2-3. szelvényen hegyes púp található. Bábja szürkésbarna, szárnytokja szürkéskék.

Változékonysága nem számottevő.

Hasonló fajok szerkesztés

Magyarországon nem él hasonló faj.

Elterjedése szerkesztés

Eurázsiában (a Brit-szigetektől Kínáig) és Északnyugat-Afrikában honos. Magyarországon mindenütt megtalálható, gyakori lepke.

Életmódja szerkesztés

Meleg, bokros rétek, bozótosok, erdőszélek lakója. Éjjel aktív.

Áprilistól szeptemberig két vagy három, majdnem egybefolyó nemzedéke nő fel. Hernyóit májustól októberig lehet látni, a leggyakrabban a kökény (ritkábban galagonya vagy más rózsaféle bokrok, gyümölcsfák) leveleit, fiatal hajtásai rágja. Levelek között vagy kéregrepedésekben bábozódik és bábként telel át.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés