Tűzpiros csengettyűgomba

gombafaj

A tűzpiros csengettyűgomba (Pluteus aurantiorugosus) a csengettyűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák elhalt törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Tűzpiros csengettyűgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Pluteaceae
Nemzetség: Pluteus
Tudományos név
Pluteus aurantiorugosus
(Trog) Sacc., Hedwigia, Beibl. (1896)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzpiros csengettyűgomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A tűzpiros csengettyűgomba kalapja 2-5 cm széles, alakja domború, később széles domborúan, majdnem laposan kiterül; közepén kis púp maradhat. Felszíne sima vagy kissé szemcsés. Széle nem, vagy idősen kissé bordázott. Színe fiatalon narancsvörös vagy élénkvörös, idősen narancssárgássá fakul.

Húsa halványsárga, sérülésre nem változik. Íze és szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei szabadon állók, sok a féllemez. Színük fiatalon fehéres, később rózsaszínek, húsrózsásak; az élük sárgás lehet.

Tönkje 3-6 cm magas és 0,5-1 cm vastag. Alakja egyenletesen hengeres. Felszíne hosszában szálas vagy finoman szőrözött. Színe felül fehéres vagy sárgás, alul pirosan árnyalt. Tövéhez fehér vagy halványsárgás micélium kapcsolódik.

Spórapora rózsaszínű. Spórája ellipszis alakú, sima, inamiloid, mérete 5,5-8 x 4-5 µm.

Hasonló fajok szerkesztés

Jellegzetes, könnyen felismerhető gomba.

A tűzpiros csengettyűgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
szabadon állók
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lombos fák elhalt, korhadó törzsén, törmelékén, esetleg fűrészporon él. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés