A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) itinerarium, útvonalleírás a Római Birodalom nyilvános úthálózatáról, a cursus publicus(wd) nevű állam által felügyelt futárszolgálat útvonalairól. A „térkép” készítése a negyedik vagy korai ötödik századra nyúlik vissza.[1]

Tabula Peutingeriana (részlet) – a térképrészlet közepén Róma városa. Omnes viae Romam ducunt, azaz "Minden út Rómába vezet"
Tabula Peutingeriana (részlet) – felülről lefelé: dalmát tengerpart, Adriai-tenger, Itália déli része, Szicília, Afrika partjai
A Tabula Peutingeriana másolata magyarázatokkal az Aquincumi Múzeumban

A rómaiaknál háromféle itinerarium létezett: irott (itineraria scripta), vázlatos (adnotata) és képes (picta), amely már a mai értelemben egy térkép volt.

A Tabula Peutingeriana egyetlen másolata Konrad Peutinger, egy német 15–16. századi humanista és könyvgyűjtő nevét viseli. Tartalmazza Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, és Ázsia egyes részeinek (Perzsia, India) úttérképeit.

A térképet Conrad Celtes fedezte fel egy wormsi könyvtárban, de mivel halála előtt nem tudta kiadni, 1508-ban Peutingerre hagyatékozta. A bécsi nemzeti könyvtárban őrzik,[2] a Világemlékezet egyik dokumentuma.

A térkép leírása szerkesztés

A Tabula Peutingeriana az egyetlen fennmaradó térkép a római cursus publicusról. Egy colmari szerzetes készítette a 13. században. A pergamentekercs tizenegy részből áll, 0,34 m magas és 6,75 m hosszú. A sematikus térkép nem valóságszerűen ábrázolja a világot: a területeket erősen torzítja, különösen a kelet-nyugati irányban. Római települések, a köztük vezető utak, folyók, hegyek, erdők és tengerek szerepelnek rajta. A birodalom három legfontosabb városát, Rómát, Konstantinápolyt és Antiochiát különleges díszítéssel jelzi. A teljes birodalmon kívül bemutatja a Közel-Keletet, Indiát és a Gangeszt, Sri Lankát (Insula Taprobane), és még Kínára is utal. Nyugaton az Ibériai-félsziget hiányáról arra következtetünk, hogy a fennmaradt kópiából hiányzik egy elveszett tizenkettedik rész.

A táblázat alapját az itinerariumok, útvonal-táblázatok, azaz a római országutak állomásainak és távolságainak listái képezik. (Az állomások nemcsak településeket jelölnek, hanem esetenként kereszteződéseket is.) Az utasoknak persze nem állt mai értelembe vett térkép a rendelkezésére, de szükségük volt, hogy tudják, melyik állomás, milyen távolságra következik az úton.

A Peutinger táblán az utak nagyjából párhuzamos vonalak, amelyeken az állomások az utazás sorrendjében jelennek meg. A hosszú téglalap alakú elrendezést a pergamen lapok formája adta. Látszik valamennyi hasonlóság Ptolemaiosz földtérképével is, úgyhogy egyes szerzők szerint a reprezentatív földrajzi ábrázolás szándékosnak tűnik az ismeretlen térképszerkesztők részéről.

A városokat és állomásokat térképjelek százai mutatják, a legegyszerűbb kéttornyos épülettől a három „nagy” város részletesen megrajzolt „portréjáig”. Annalina és Mario Levi azt következtették, hogy a félig sematikus, félig képszerű szimbólumok a Vegetius által leírt itineraria picta kartográfiai konvencióit követik.[3]

Története szerkesztés

A tabula keletkezési ideje a negyedik vagy a korai ötödik századra tehető. Konstantinápoly alapítási événél (328) biztos későbbi. Ravenna – mely 402-ben lett a nyugati birodalom fővárosa – hangsúlyozott kiemelése ötödik századi revíziót sugall Levi és Levi számára. Germania Inferior bizonyos városai az ötödik század közepén elpusztultak, úgyhogy ennél viszont korábbi kell, hogy legyen.

Valószínű, hogy annak a térképnek a távoli leszármazottja, amely Augustus barátja, Marcus Vipsanius Agrippa irányítása alatt készült. Agrippa halála után a térképet márványba vésték és az Ara Pacistól nem messze, a Porticus Vipsaniaeben helyezték el. Glen Bowersock is a térkép archetípusának korábbi datálását támogatja, mivel Arabia provincia számos részlete teljesen anakronisztikus a 4. századhoz képest,[4] így ő is Agrippa térképét tartja forrásul.[5]

Kiadásai és utótörténete szerkesztés

Nyomtatásban először Ortelius kiadásaként jelent meg 1598-ban. Részleges első kiadását (Fragmenta tabulæ antiquæ) 1591-ben nyomtatta Jan Moretus, Antwerpenben, később, 1598. decemberében, a teljes Tabulát is kinyomtatta, szintén Antwerpenben.

A Peutinger család tulajdonában maradt a dokumentum, amíg 1714-ben el nem adták. Királyi és főnemesi családok között forgott, aztán Savoyai Jenő száz dukátért megvásárolta. 1737-ben halála után a bécsi udvari könyvtárhoz (a Hofbibliothekhez) került, ahol azóta is őrzik.

1753-ban Franz Scheyb adott ki egy kópiát, és 1872-ben Conrad Miller német professzor másolhatta. William and Northgate kiadása 1892-ben látott napvilágot. 1911-ben kiegészült a Tabula a hiányzó, Britanniát és Hispaniát ábrázoló új lappal.

2007-ben a térképet A világ emlékezete program keretében az UNESCO felvette a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára. Ennek megemlékezésére egyetlen napon, 2007. november 26-án, a nyilvánosság megtekinthette, bár törékeny állapota miatt általában nincs kiállítva.[6]

A térkép szerkesztés

A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig

Pannoniai útszakaszok szerkesztés

 
Pannonia provincia úthálózata és az aquincumi (Aquinco) limes szakasz a Tabula Peutingeriana térképen


Duna menti útszakasz szerkesztés

Az út a Duna jobbpartján, a limes mentén haladt, legfőbb állomásai: Vindobona (Bécs), Aquincum, Singidunum (Belgrád).

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név[7] Ország Megjegyzés
Vindobona Bécs Ausztria
1. 10 Villa Gai Ala Nova Schwechat Ausztria
2. 4 Aequinoctium Fischamend Ausztria
3. 13 Carnuntum Petronell-Carnuntum Ausztria elágazás Scarbantia felé
4. 14 Gerulatae Oroszvár/Rusovce Szlovákia
5. 16 Ad Flexum Flexum Mosonmagyaróvár Magyarország
6. 13 Stailuco Quadrata Lébény[8] Magyarország
7. 12 Arrabo fl. Rába folyó Magyarország
8. 30 Brigantio Brigetio Szőny Magyarország
9. 5 Lepavist Lepavista Almásfüzitő[9] Magyarország
10. 13 Gardellaca Cardabiaca Tokod Magyarország
11. 13 Lusomana Lumanum Bicske Magyarország
12. 12 Aquincum Óbuda Magyarország
13. 14 Vetusallum Vetus Salina Adony Magyarország
14. 17 Annamatia Adnamatia Dunaföldvár v. Baracs Magyarország
15. 15 Lusione Lussonium Dunakömlőd Magyarország
16. 10 Alta Ripa Tolna Magyarország
17. 22 Lugio Florentina Dunaszekcső Magyarország
18. 7 Antiana Altinum Kölked[9] Magyarország
19. 12 Donatiana Antianae Baranyabán/Popovac Horvátország
20. 13 Ad Labores Nemetin Horvátország Eszék mellett
21. 13 Tittoburgum Teutoburgium Dálya/Dalj Horvátország
22. 15 Cornacum Szata/Sotin Horvátország
23. 13 Cuccium Újlak/Ilok Horvátország
24. 15 Milata Malata Bonona Bánmonostor/Banoštor Szerbia
25. 16 Cusum Pétervárad/Petrovaradin Szerbia
26. 15 Acunum Acumincum Szalánkemén/Stari Slankamen Szerbia
27. 8 Bittium Rittium Surduk Szerbia
28. 13 Burgenae Novi Banovci Szerbia
29. 10 Taurunum Zimony/Zemun Szerbia
30. 3 Confluentes Novi Beograd Szerbia
Singudunum Belgrád/Beograd Szerbia

Carnuntum – Scarbantia – Savaria – Poetovio szerkesztés

Összekötő út Carnuntum és Savaria, valamint Savaria és Poetovio (Ptuj) között. A keleti borostyánút része.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
Carnuntum Petronell-Carnuntum Ausztria
1. 14 Ulmus Sásony/Winden am See[8] Ausztria
2. 25 Scarabantio Scarbantia Sopron Magyarország
3. 33 Sabaria Savaria Szombathely Magyarország
4. 20 Arrabona Körmend? Magyarország
5. 43 Ad Vicesimum Veržej Szlovénia
6. 20 Petavione Poetovio Ptuj Szlovénia összeköttetés vonallal nem jelölve

Dráva menti útszakasz szerkesztés

Főbb állomásai: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Mursa (Eszék) és Sirmium. Ptujtól a Dráva vonalát követi.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
Emona Ljubljana Szlovénia
1. 9 Savus fl. Száva folyó Szlovénia
2. 15 Ad Publicanos Lukovica Szlovénia
3. 21 Adrante Atrans Trojane Szlovénia
4. 58 Celeia Celje Szlovénia
5. 76 Ragando Spodnje Grušovje Szlovénia
6. 94 Petavio Poetovio Ptuj Szlovénia
7. 104 Remista Ramista Formin v. Zavrč[10] Szlovénia
8. 114 Aqua Viva Petrijanec, Varasd/Varaždin környékén Horvátország
9. 125 Populi Varasdtól keletre Horvátország
10. 133 Botivo Iovia Ludbreg Horvátország
11. 142 Sonista Sunista Lunjkovec Horvátország
12. 154 Piretis Draganovec Horvátország
13. 165 Luntulae Lentulum Stari Gradac környéke Horvátország
14. 173 Iovia Cardono Gradina? Horvátország
15. 183 Sirotae Serota Verőce/Virovitica Horvátország
16. 193 Bolentium Monoszló/Podravska Moslavina környéke Horvátország
17. 203 Marinianae Magniana Alsómiholjác/Donji Miholjac Horvátország
18. 211 Seronae Serenae Szentgyörgy/Sveti Đurađ[10] Horvátország
19. 221 Berebis Berbis, Vereis kb. Podgajci Podravski[11] Horvátország
20. 230 Iovallio Iovalio Valpó/Valpovo Horvátország
21. 239 Mursa minor Mursella Petrijevci Horvátország
22. 249 Mursa major Mursa Eszék/Osijek Horvátország
23. 261 Ad Labores Ad Labores Pons Ulcae Bobota Horvátország
24. 271 Cibalae Vinkovci Horvátország elágazás Marsonia felé
25. 282 Cansilena Causilena Orolik Horvátország
26. 293 Ulmo Spaneta Spaneta Bačinci Szerbia
27. 306 Sirmium Szávaszentdemeter/Sremska Mitrovica Szerbia

Száva menti útszakasz szerkesztés

A Száva menti útvonal többnyire a folyó jobb partját követi. Főbb állomások: Emona, Siscia (Sziszek), Sirmium és Singidunum.

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
Emona Ljubljana Szlovénia
1. 18 Aceurone Acervo/Acerbo Višnje Gora Szlovénia
2. 32 Ad Protorium Praetorium Latobicorum Pristava Szlovénia Trebnje mellett
3. 48 Crucium Groblje Szlovénia Šentjernej mellett
4. 64 Noviodum Neviodunum Drnovo Szlovénia Krško mellett
5. 74 Romula Ribnica Horvátország Velika Gorica mellett
6. 88 Quadrata ?
7. 102 Ad Fines Buševec Horvátország Velika Gorica mellett
8. 117 Siscia Segesta Sziszek/Sisak Horvátország
9. Ad Pretorium Praetorium Suvaja? Bosanska Dubica mellett
10. 147 Servitium Serbinum Orbászkővár/Bosanska Gradiška Bosznia-Hercegovina elágazás Indenea felé, déli irányba.
11. 170 Urbate Srbac Bosznia-Hercegovina
12. 203 Marsonia Bród/Slavonski Brod Horvátország itt keresztezi a Szávát; elágazás Cibalae felé
13. Ad Basante Bosut Horvátország Županja mellett
14. 223 Saldae Posavski Poljaci v. Brčko[10] Bosznia-Hercegovina
15. 241 Drinum fl. Drina folyó, Brodacnál Bosznia-Hercegovina vagy ahol a Szávába torkollik Sremski Račánál
16. 259 Sirmium Szávaszentdemeter /Sremska Mitrovica Szerbia elágazás Argentaria, Dalmatia felé
17. 277 Bassianae Bassiana Donji Petrovci v. Dobrinci[9] Szerbia
18. 285 Idiminum Idiminium Vojka v. Šimanovci[10] Szerbia
19. 294 Taurinum Zimony/Zemun Szerbia
20. Singudunum Belgrád/Beograd Szerbia

Marsonia – Cibelae szerkesztés

Összekötő út

Sorszám Táv Állomás Standard latin név Mai név Ország Megjegyzés
Marsonia Bród/Slavonski Brod Horvátország
1. 25 Certis Cirtisa, Certissa Štrbinci, Ðakovo mellett Horvátország
2. 50 Cibalae Vinkovce/Vinkovci Horvátország

Jegyzetek szerkesztés

  1. Annalina Levi és Mario Levi. Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana (1967) 
  2. Österreichische Nationalbibliothek, Hofburg, Codex 324
  3. Vegetius műve, a ...viarum qualitas, compendia, diverticula, montes, flumina ad fidem descripta részletesebb képes útvonalleírást sugall mint akár az Antonini Itinerarium vagy a Tabula Peutingeriana.
  4. G. W. Bowersock (1994), pp. 169-170, 175, 177, 178-179, 181, 182, 184
  5. G. W. Bowersock (1994), p. 185
  6. Bethany Bell, "Ancient Roman road map unveiled", BBC News, 2007. november. 26
  7. Barrington atlas of the Greek and Roman world: map-by-map directory 
  8. a b Kiss Lajos: Az Árpád-kori Magyarország Liptó megyétől Pilis megyéig, Magyar Nyelv, XCV, pp. 9-25 (1999).
  9. a b c szerk.: Pecz Vilmos: Ókori lexikon 
  10. a b c d Sciaretta, Antonio: Ancient Toponymy. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
  11. Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft (1894-1980) 

Források szerkesztés

  • Bowersock, Glen W. Roman Arabia. Harvard University Press (1994). ISBN 0-674-77756-5 
  • Levi, Annalina és Mario. Itineraria picta: Contributo allo studio della Tabula Peutingeriana (a Tabula legjobb, legelérhetőbb reprodukcióját tartalmazza), Róma: Bretschneider (1967) 
  • A Pallas nagy lexikona. Budapest: Pallas Rt. (1893–1897) 
  • szerk.: Pecz Vilmos: Ókori lexikon. Budapest: Franklin (1902-1904) 
  • Sciaretta, Antonio: Ancient Toponymy (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 11.)
  • szerk.: Smith, William, LLD: Dictionary of Greek and Roman Geography (kereshető adatbázis) (angol nyelven), Walton and Maberly (1854) 
  • szerk.: Talbert, Richard J. A.: Barrington Atlas of the Greek and Roman World: Map-by-map Directory (angol nyelven). Princeton University Press (2000). ISBN 0-691-04945-9 
  • Richard J. A. Talbert: Rome's World: The Peutinger Map Reconsidered; Cambridge University Press 2014
  • Fakszimile kiadás: Tabula Peutingeriana; Akademische Druck- u. Verlagsanstalt (ADEVA), Graz 1976. Complete colour facsimile edition of the 11 sections in original size (total length: 675 cm; breadth: 34 cm). Every page doubly reproduced (full colour reproductions and black-and-white reproductions with a locating screen and designation of local names). Binding: cloth. Scholarly commentary: E. Weber, Vienna. 68 pp. with 8 ill. and 26 pp. index, several modern maps. Binding: stitched.

Lásd még szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Tabula Peutingeriana témájú médiaállományokat.