Takács Ádám (színművész)

(1822–1897) magyar színész, színigazgató

Takács Ádám, családi nevén bácsai Nagy Gábor (Kecskemét, 1822. július 8.Pécel, 1897. február 10.) úttörő színész, színigazgató.

Takács Ádám
(bácsai Nagy Gábor)
Született1822. július 8.[1]
Kecskemét[1]
Elhunyt1897. február 10. (74 évesen)[1]
Pécel[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Ádám témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1848-ban felcsapott közhonvédnek, majd bujdosása során, 1850-ben Egerben lépett a színi pályára. Vezető színésze volt a kolozsvári, debreceni, miskolci és kassai színházaknak. 1858-tól foglalkozott rendezéssel. Az 1860-as évek elején igazgató volt két évig. 1862. október 9-én mint vendég fellépett a Budai Népszínházban, a Bánk bánban. 1885-ben visszavonult.

Mint jellemszínész kiváló volt. Játszotta a nagy shakespeare-i szerepeket, továbbá Könyves Kálmánt, XI. Lajost, Harpagont, Petur bánt, Kis Bálintot (Csikós), Tjälde-t (Csőd), Dózsa Györgyöt, Poplavec-et (A rab), stb. A Színészegyesület alakulásában tevékeny részt vett. Cikkei a Szinházi Emlényben (Pécs, 1858. A magyar szinészetről); a Vasárnapi Ujságban (1861); a Szinészek Lapjában (1844. 11. sz. Székelynéről, 1855. 46. és következő sz., A magyar szinészet arany korszakának művészeiről, 1887. 52. sz. A szinpadi komikumról).

Magánélete szerkesztés

Neje, Katics Róza meghalt 1859 május havában, Pécsett. („Hölgyfutár, 1859. V. 14.) Leánya Bercsényiné Takács Emese színésznő.

Fontosabb szerepei szerkesztés

Fontosabb rendezési szerkesztés

  • Dumas: Hermann gróf
  • Dumas: A kaméliás hölgy
  • Shakespeare: Velencei kalmár
  • Vörösmarty Mihály: Az áldozat (szomorújáték)
  • Molière: Tudós nők

Munkája szerkesztés

  • A magyar szinészegyesület közgyülésének naplója. Szerk. Bpest, 1880.

Működési adatai szerkesztés

1853–55: Arad; 1856: Szeged; 1857: Debrecen, Szatmár, Nagyvárad; 1857–58: Kolozsvár; 1858–60: Pécs, Nagyvárad, Miskolc; 1861–63: Budai Népszínház, Kassa; 1866–67: Pécs; 1868–71: Kolozsvár; 1872–73: Debrecen; 1873–74: Kassa; 1874–76: Debrecen; 1876–79: Kassa, Felvidék; 1879–80: Győr; 1880–84: Székesfehérvár, Kassa, Szabadka, Miskolc.

Igazgatóként: 1860: Debrecen; 1860–61: Arad; 1861: Debrecen, Arad.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 30.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.