Tamany-félsziget
A Tamany-félsziget (orosz nyelven: Тама́нский полуо́стров, Tamanskiy poluostrov) egy félsziget a mai Oroszország Krasznodari körzetében.
| Tamany-félsziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Oroszország |
| Szövetségi körzet | Déli szövetségi körzet |
| Föderáció alanya | Krasznodari határterület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Fekete-tenger, Azovi-tenger |
| Terület | 387 km² |
| Hosszúság | 30 km |
| Szélesség | 12,9 km |
| Elhelyezkedése | |
.jpg) | |
 Tamany-félsziget
Pozíció a Fekete-tenger térképén
| |
 é. sz. 45° 11′ 08″, k. h. 36° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 08″, k. h. 36° 47′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tamany-félsziget témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Északon az Azovi-tenger, nyugaton a Kercsi-szoros, délen a Fekete-tenger határolja.
Nevének eredete szerkesztés
A "Taman" név egyik változata szerint az elnevezés cserkesz eredetű, mely szerint a "temen" elnevezés a mocsár szóból ered, amely megfelel a terület mocsaras természetének.
Története szerkesztés
A terület az elmúlt két évezred során fejlődött ki egy szigetláncból a mai félszigetté. Az Ókorban a félszigetet a görögök Sindikè chersònesus (görög nyelven: Σινδική χερσόνησος, Sindi félsziget) néven ismerték, az itt található Hermonassa és Phanagoria nevű görög kolóniáik után.
A klasszikus időszakban a terület a Boszporoszi Királyság része lett; vegyes lakosságát szarmaták, görögök, pontusi anatóliai telepesek és zsidók alkották.
Az időszámításunk utánni 4. században a területet előbb a hunok birtokolták, később Nagy-Bulgária fővárosa volt, majd a 7. század közepén a kazárok kezére került. A Kazár Birodalom felbomlása után a félsziget a kazár zsidó utódállam részét képezte egy Dávid nevű uralkodó alatt. A 980-as évek végére a kipcsakok kezére kerülése előtt nagyrészt a Kijevi Rusz és az Orosz Tmutarakani Hercegség birtokába került. 1239-ben a mongolok foglalták el a területet, majd 1419-ben Genova birtoka lett a krími Gazáriával együtt.
A 15. század nagy részében a Simeone de Guizolfi genovai zsidó által alapított Guizolfi (Ghisolfi) család uralta, majd 1483-ban a Krími Kánság foglalta el a Tamany-félszigetet.
1783-ban az Oszmán Birodalom része lett, és Kaffa Eyalet idejében oszmán szandzsák lett, majd 1791-ben az 1787–1792 közötti orosz-török háború során az Orosz Birodalom irányítása alá került, majd 1792-ben azonban Oroszország visszaadta az oszmánoknak, végül 1828-ban ismét Oroszországhoz került.
A következő évszázadban a terület nagy része ritkán lakott volt. A legnagyobb település a kozák Taman városa (később Stanitsa) volt, a modern időkben Temryuk kikötőváros lett.
Földrajza szerkesztés
A félsziget kis Iszapvulkánokat, valamint földgáz- és kőolajlelőhelyeket tartalmaz. A sekély, sótalan tavak és a halak és vadak lakta helyi torkolatok, partjait vastag nádasok nőtték be, mocsaras, járhatatlan területet alkotva.
Régészet szerkesztés
Egy 2018-as feltárás során a régészek a területen ókori görög hangszerek; egy hárfa és egy líra maradványait fedezték fel, melyek a Volna nevű település közelében végzett műszeres vizsgálatok során kerültek elő egy ősi nekropolisz területéről. A régészek állítása szerint itt a Kr.e. 6. század második negyedétől az i.sz. 4. századig létezett egy görög polisz, amely a Boszporoszi Királysághoz tartozott.
Források szerkesztés
- Ez a cikk nagyrészt az angol Wikipédia hasonló szócikke után készült.
- Tamany-félsziget [1]