Wikipédia

Tefnut

ókori egyiptomi istennő

Tefnut vagy Tefnet a nedvesség, a pára, a harmat és az eső istennője. Valódi szerepe azonban ennél jóval összetettebb az ókori egyiptomi vallásban. A napisten Atum-Ré leánya. Sunak a levegő istenének az ikertestvére és a hitvese. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a föld és Nut, a mennybolt. Unokái Ozirisz, Ízisz és Nebethet. Atum-Rével és Suval alkotják héliopoliszi Enneád első generációját. Földi megtestesítője az oroszlán.[1]

Tefnut
VallásÓkori egyiptomi vallás
NemNő
SzüleiAtum-Ré
HázastársSu
TestvérSu, Hathor, Maat
GyermekeiGeb, Nut
SzimbólumNőstényoroszlán
RégióHéliopolisz, Leontopolisz
A Wikimédia Commons tartalmaz Tefnut témájú médiaállományokat.

Mitológia szerkesztés

Eredetmítoszának több verziója létezik, de mindegyik szerint partenogenezis (szűznemzés) által született Atum-Ré valamely testnedvéből. A heliopoliszi teremtésmítoszban Atum tüsszentéséből született Tefnut és Su. Az 527-es Piramisszöveg így írja:[2]

„ Heliopolisban Atum alkotó kedvében volt és tüsszentett. A fivér és a nővér megszületett - Su és Tefnut. ”
– Piramisszöveg 527

A mítosz néhány verziójában Atum köpéséből születik Tefnut. Ez a változat egy szójátékot tartalmaz mert Tefnut neve szó szerinti fordításban annyit tesz, hogy ez a víz, de a tef igéhez is kapcsolható aminek jelentése köpni.[3]

 
Tefnut az Ani papíruszon

A koporsószövegek utalnak arra, hogy Atum Sut kitüsszentette az orrán, Tefnutot pedig kiköpte mint a nyálat.[4]

A Bremmer-Rind Papyrus és a memphiszi teológia leírja amint Atum nyálat tüsszent ki, létrehozva ezzel az ikreket.[5]

Akár egy nőstényoroszlánnak, néha a haragos természetűként nyilvánult meg. Egyik mítosz szerint Tefnut elszökött Núbiába és magával vitte a párát és a nedvességet. Távozása aszályt hozott Egyiptomra a termékeny földek kiszáradtak és az emberek szenvedtek. Oroszlán formájában toporzékolt Núbiában amíg az apja elküldte érte Thotot és Sut. A kérésükre hazatért. Visszatértekor áradást hozott magával és meglátogatott minden egyiptomi várost. Majd házasságra lépett Suval és ismét virágba borult a természet.

Egy másik mítosz arról számol be, hogy Su és Tefnut elmentek Nunhoz aki az őskáosz óceánja. Az apjuk Ré azt hitte, hogy végleg elvesztette őket elküldte az egyik szemét, hogy megtalálja őket. Amikor visszatértek, Ré olyan boldog volt, hogy sírni kezdett és könnyeiből születtek az első emberek.[6]

Memphisben Ptah nyelvének tartották aki segíti a teremtésben.[7]

Ré két szeme a Napot és Holdat jelképezi és Tefnutot mindkettővel azonosították. Amikor Ré reggel feljön a látóhatáron, Tefnut tüzes szeme csillog a homlokán és megégeti a nagy isten ellenségeit.[2]

A korai piramisszövegekben azt írják, hogy tiszta vizet tudott fakasztani a vaginájából.[8]

Ikonográfia szerkesztés

 
Egy menát ami Su és Tefnut istenpárt ábrázolja.

Tefnutot szokták ábrázolni oroszlánfejű emberként, nőstény oroszlánként, oroszlán fejű kígyóként de néha csak emberként. Amikor emberszerűen ábrázolják mindig parókát visel aminek a tetején egy ureusz kígyóval és/vagy a napkoronggal. Gyakran közösen a testvérével Suval ábrázolják.[9]

A 18. és 19. dinasztia idején, főleg az Amarna periódusban Tefnutot emberként ábrázolták egy lapos fejdíszt viselve amiből növények sarjadtak. Ehnaton édesanyát Tijet is hasonló fejdísszel ábrázolták és Hathor-Tefnuttal azonosították. Nofertiti ikonikus kék koronája Tije fejdísze alapján készült ami arra utalhat, hogy ő is azonosította magát Tefnuttal.[10]

Kultusza szerkesztés

Héliupolisz és Leontopolisz (jelenleg ell el-Muqdam) voltak a fő kultuszközpontjai. Heliopolisban Tefnut a város nagy Ennéádjának volt a tagja és úgy említik mint aki megtisztította a papot (wabet) a templomi rítus részeként:[1]

„ Felemelkedtem hozzád a Magasztossal mögöttem és a tisztasággal előttem: Tefnut által átmentem, még akkor is amikor Tefnut megtisztított engem és valóban pap vagyok, az egyik pap fia, ebben a templomban. ”
– Papyrus Berlin 3055

Karnakban a fáraó egészsége érdekében imádkoztak hozzá.[11]

Leontopilsban a Nílus deltájában a fivérével Suval együtt tisztelték két oroszlán képében.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Hart, George, 1945-: The Routledge dictionary of Egyptian gods and goddesses. 2nd ed. 2005. ISBN 0203023625 Hozzáférés: 2019. június 21.  
  2. ↑ a b Watterson, Barbara: Gods of ancient Egypt. 2003. ISBN 0750932627 Hozzáférés: 2019. június 21.  
  3. ↑ Wilkinson, Richard H.: The complete gods and goddesses of ancient Egypt. ISBN 0500051208 Hozzáférés: 2019. június 21.  
  4. ↑ Ancient goddesses : the myths and the evidence. Goodison, Lucy–Morris, Christine. 1998. ISBN 0714117617 Hozzáférés: 2019. június 21.  
  5. ↑ Pinch, Geraldine: Handbook of Egyptian mythology. ISBN 1576077632 Hozzáférés: 2019. június 21.  
  6. ↑ Tefnut. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  7. ↑ Tefnut. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
  8. ↑ The Ancient Egyptian Pyramid Texts, trans R.O. Faulkner, line 2065 Utt. 685.
  9. ↑ Wilkinson, Richard H. The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt.. Thames & Hudson., 183. o. (2003. május 1.) 
  10. ↑ Tyldesley, Joyce A: Nefertiti : Egypt's sun queen. 19991998. ISBN 0140258205 Hozzáférés: 2019. június 21.   tiltott karakter az év paraméterben,
  11. ↑ Meeks, Dimitri, 1941-: Daily life of the Egyptian gods. Favard-Meeks, Christine, 1936-. 1999. ISBN 0712665153 Hozzáférés: 2019. június 21.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tefnut&oldid=26878446”