Tektonikai ablak

Tektonikai ablaknak nevezik a geológiában egy tektonikai lemeznek az erózió vagy a földkéreg vízszintes elmozdulása által felszínre került részét. Ilyen ablakok gyakran fordulnak elő olyan gyűrthegységekben, mint az Alpok, amelyek tektonikai felépítését erős vetődések jellemzik.

Geológiai felépítés

Ilyen ablakok nyílásként vagy hézagként kerülnek a felszínre egy nagy kiterjedésű vetődéses lemezen, ahol a vetődött lemez földalatti - általában régebbi - kőzetei napvilágra kerültek. Ezáltal eredetileg mélyebben fekvő kőzetek, illetve formációk a földkéreg magasabban fekvő részei között lesznek láthatók.

Az ablakban a kőzetek ezért tektonikailag mélyebb egységhez tartoznak, mint az őket határoló kőzetek, és egy magasabban fekvő réteg kőzetei veszik körül (tektonikus függő fal). Így az ablakokon keresztül betekinthetünk a mélyebb geológiai rétegekbe. Általában idősebb kőzetek vetődtek a fiatalabbakra, csak különleges geológiai helyzetekben fordul ez meg.

Félablakról beszélünk, amikor a mélyebb rétegnek ezt a feltárulását nem minden oldalról veszik körül a magasabban fekvő lemez kőzetei.

Példák a Keleti-Alpokból

A hegységekben - különösen a fiatal gyűrt hegységekben - számos ablak található völgyekben vagy a hegynyergek közepén.

A két legnagyobb ablak a Keleti-Alpokban az Engadiner-ablak (Kelet-Svájc) és a Tauern-ablak (Salzburg/Karintia). Kisebb ablakok nyugaton többek között a Vättner-ablak és a Gargellen-ablak, keleten a Semmering-ablak és a magyar határon a Rohonci-ablak.

Gáz és ásványvíz források

Az ablakok területén, ami az egyébként gázt át nem eresztő gneisz- és gránitrétegek geológiailag jelentős eróziós hézaga, a földgáz a repedéseken és a puha agyagpalán áthatolhat, összekeveredhet a talajvízzel és ásványvíz forrást képezhet. Például 25 ásványvíz forrás van az Engadiner-ablakban Scuol kerület és az Engadiner-vonal között vagy a bad-ragazi ásványvíz forrás a Vättner-ablakban.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Fenster (Geologie) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.