Temeskirályfalva
Temeskirályfalva (románul: Cralovăț, szerbül: Краљевац) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
| Temeskirályfalva (Cralovăț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Nagytopoly |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagytopoly (Topolovățu Mare) |
| Irányítószám | 307421 |
| SIRUTA-kód | 158984 |
| Népesség | |
| Népesség | 128 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 159 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 41″, k. h. 21° 37′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 41″, k. h. 21° 37′ 24″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Temesrékastól északkeletre, Temespéteri, Nagytopoly és Tésfalu közt fekvő település.
Története szerkesztés
Temeskirályfalva nevét 1723–1725 között Mercy térképén tűnt fel először Kralowetz néven.
1783-ban Kralovaz, 1808-ban Kralovecz, 1888-ban Kralyevácz, 1913-ban Temeskirályfalva néven említették.
A település a török hódoltság végén lakott helyként volt említve.
1723-1725 között gróf Mercy térképén Kralovecz néven a facseti kerületben fordult elő, de az 1761 évi hivatalos térkép már csak pusztaként jelölte a lugosi kerületben.
1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. Az 1783-ban a térképen Kralowaz alakban ismét lakott hely volt. 1838-ban pedig már 19 7/8 egész jobbágytelkét írták össze, és ekkor Dobrovolny Jakab birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | … Temes vármegyében, 650 óhitü lakossal, paroch. templommal. Birja Dobrovolny Jakab. | ” |
Jelenleg a kincstárnak van itt nagyobb birtoka. A gör.-kel. szerb templom 1890-ben épült. Van itt földmíves-szövetkezet és hitelszövetkezet. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 785 lakosából 6 magyar, 770 szerb volt. Ebből 776 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}