Teraucsi Hiszaicsi

japán katona

Gróf Teraucsi Hiszaicsi (寺内 寿一; Hepburn: Hisaichi Terauchi?; 1879. augusztus 8.1946. június 12.) a Japán Birodalmi Hadsereg tábornagya volt, és a második világháború idején a Déli Expedíciós Hadseregcsoportot vezette.

Teraucsi Hiszaicsi gróf
gr. Teraucsi Hiszaicsi tábornok
gr. Teraucsi Hiszaicsi tábornok
Született1879. augusztus 8.
Jamagucsi prefektúra, Japán Japán
Meghalt1946. június 12. (66 évesen)
Egyesült Királyság Brit Malajzia
Állampolgárságajapán
Nemzetisége japán
Szolgálati ideje1900–1945
RendfokozataTábornagy
CsatáiOrosz–japán háború
Második kínai–japán háború
Második világháború
KitüntetéseiFelkelő Nap Rendje (1. osztályú)
Halál okaagyi érkatasztrófa
SzüleiTeraucsi Maszatake
RokonaiTeraucsi Maszatake (apja)
IskoláiArmy War College
A Wikimédia Commons tartalmaz Teraucsi Hiszaicsi gróf témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Fiatalkora szerkesztés

Teraucsi Jamagucsi prefektúrában született, mint Teraucsi Maszatake miniszterelnök legidősebb fia. 1900-ban végezte el a Japán Császári Katonai Akadémiát és harcolt az orosz-japán háborúban.

A háború után Teraucsi beirakozott a Japán Vezérkari Akadémiára és 1909-ben el is végezte azt. Ezután Németországban tevékenykedett, mint katonai attasé és előadó a Katonai Akadémián.[1]

Felemelkedése szerkesztés

1919-ben megkapta a kazoku arisztokrácia-rendszer grófi (hakusaku) rangját és ezredessé léptették elő. 1924-ben pedig vezérőrnagy lett. 1926-ban a Szanjó vasútvonalon utazott, amikor a vonat kisiklott és 34 ember meghalt. Teraucsi nem sérült meg a balesetben.1927-ben a Koreai Hadsereg vezérkari főnöke lett. Miután 1929-ben vezérőrnaggyá léptették elő, megkapta az 5. hadosztály parancsnoki tisztét, majd 1932-ben a 4. hadosztályhoz helyezték át. 1934-ben a japán Tajvani Hadsereg főparancsnoka lett.

1935. októberében tábornoki rangra emelkedett. Ekkor kezdett el belefolyni a politikába a Császári Út Párt (皇道派, Kódóha) tagjaként. Az 1936-os február 26-i incidens után a katonai körök őt szemelték ki a hadügyminiszteri posztra, és ez tovább mélyítette a hadsereg és a polgári pártok közötti ellentéteket. Ezt a pozíciót egészen 1937-ig töltötte be.

Kínában szerkesztés

Az aktív katonai szolgálatba akkor tért vissza, mikor 1937-ben megindult a második kínai–japán háború, és a japán Észak-Kína Területi Hadsereg vezetésével bízták meg. 1938-ban kapta meg a Felkelő Nap Rendje kitüntetés 1. osztályát. 1941. november 6-án áthelyezték a Déli Expedíciós Hadseregcsoporthoz, és ezután nem sokkal hozzálátott megvitatni a japán háborús terveket Jamamoto Iszoroku admirálissal.[2]

Délkelet-Ázsia szerkesztés

 
Hsziaicsi emlékműve a szingapúri japán temetőparkban

A Délkelet-ázsiai hódítás idején a britektől elfoglalt Szingapúr városában rendezte be főhadiszállását. 1943. június 6-án léptették elő tábornaggyá, és 1944. májusában a Fülöp-szigetekre helyezte át központját. Mikor az amerikaiak fenyegetni kezdték a területet, az Indokínában található Szaigonba menekült. 1945. május 10-én, amikor tudomására jutott, hogy Burmát a britek visszafoglalták, gutaütést kapott. 1945. szeptember 12-én 680 000 japán katona adta meg magát Délkelet-Ázsiában, az őt helyettesítő Itagaki Szeisiró vezetésével. Teraucsi maga november 30-án külön kapitulált Lajos Ferenc battenbergi herceg előtt. 1946. június 12-én halt meg börtöne cellájában agyvérzés miatt.[3]

Hagyatéka szerkesztés

Családi tulajdonát, vakizasi rövidkardját november 30-án adta át Lajos Ferenc battenbergi hercegnek. A kard 1413-ban készült és mind a mai napig a Windsori kastélyban található. A fegyver majdnem diplomáciai botrányt kavart, amikor Naruhito japán trónörökös '80-as években történt látogatásakor az anyakirályné azt javasolta, hogy a kardot jól látható helyre tegyék a fogadáson. A királynő azonban elvetette az ötletet.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ammenthorp, The Generals of World War II
  2. Fuller: Shokan: Hirohito's Samurai
  3. Budge: The Pacific War Online Encyclopedia

Források szerkesztés

  • Trevor N. Dupuy: The Harper Encyclopedia of Military Biography, New York: HarperCollins Publishers Inc, ISBN 0-7858-0437-4
  • Richard Fuller: Shokan: Hirohito's Samurai, London: Arms and Armor, ISBN 1-85409-151-4.
  • Saburo Hayashi: Kogun: The Japanese Army in the Pacific War, Marine Corps. Association, ASIN B000ID3YRK.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hisaichi Terauchi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.