A terekcankó (Xenus cinereus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó Xenus egyetlen faja.[1][2]

Terekcankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Xenus
Kaup, 1829
Faj: X. cinereus
Tudományos név
Xenus cinereus
(Güldenstädt, 1775)
Szinonimák
  • Tringa cinerea
Elterjedés
A terekcankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A terekcankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Terekcankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Terekcankó témájú médiaállományokat és Terekcankó témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1775-ben, a Scolopax nembe Scolopax cinerea néven. Sorolták a a Tringa nembe Tringa cinerea néven is.[3]

Előfordulása szerkesztés

Finnországtól, Kelet-Európán keresztül Szibéria keleti részéig költ. Az Európai területekről Afrikába vonul, eljut Dél-Afrikáig. Az ázsiai területekről pedig Dél-Ázsiába költözik, de eljut Indonéziába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Természetes élőhelyei a mocsaras északi tengerpartok, a tajgák, magas füvű bokros területek, tundrák és erdős sztyeppek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló. Májustól júniusig, illetve szeptemberben észlelhető.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–59 centiméteres, testtömege 60–100 gramm közötti.[5] Csőre enyhén felfelé áll. Tollazata felül sötétszürke, alul világos.

 
Csoportos repülés
 
és táplálkozás közben

Életmódja szerkesztés

Vizes területeken keresgéli apró rákokból, férgekből, csigákból és magvakból álló táplálékát.[5]

Szaporodása szerkesztés

Mocsaras réteken, a bozótosba rejti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 20-25 napig kotlik. A kikelő fiókák fészekhagyók.[5]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés