Termésvas

A vascsoport tagjai közül a vasnak és nikkelnek, illetőleg ezek elegyedéseinek van ásványtani jelentősége . Mindkettő típusos sziderofil elem, és feltevéseink szerint a földszerkezet belső magjának uralkodó eleme. A termésvas a terméselemek osztályába, fémek alosztályába, ezen belül a vascsoportba tartozó ásvány.

Termésvas
Általános adatok
Kémiai név	elemi vas
Képlet	Fe
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Terméselemek
Alosztály	Fémek és fémötvözetek
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésvas témájú médiaállományokat.

A vas módosulatai

Szabályos holoéderes. Térrácsa a hőmérséklet változása szerint módosul. A metallurgiai ismeretek alapján négyféle módosulata van :

• 768 C° alatt : α-vas, szabályos tércentrált cella, ferromágneses.
• 768-906 C° : β-vas, szerkezete az α-vassal azonos, de nem ferromágneses.
• 906-1401 C° : γ-vas, szabályos lapcentrált cella. Rácsába korlátolt mennyiségű C-atom épül be. Lassú lehűléskor visszaváltozik α-vassá, mélyben a karbónium szételegyedik vas-karbid : cementit (Fe,C) alakjában. Hirtelen lehűléskor szételegyedés nem jöhet létre, a karbónium kényszerszerkezetű, tetragonális martenzitté merevíti a rácsot, s így kemény, rugalmas acél áll elő.
• 1401-1528 C° : δ-vas, ismét tércentrált

Fizikai és kémiai tulajdonságai

• Képlete: Fe
• Kristályrendszere:
  • α-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal.
  • β-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal.
  • γ-vas: Szabályos kristályszerkezet, lapcentrált cellákkal.
  • δ-vas: Szabályos kristályszerkezet, tércentrált cellákkal.
• Meglejenése: kristályai igen ritkák, főképp oktaéderes termetűek. Szinte mindig szemcsés halmazok, hintések vagy vaskos tömegek formájában jelenik meg.
• Keménysége: 4,5 (Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Törése: horgas.
• Hasadása: rossz.
• Fénye: frissen fémes fényű, idővel fényét elveszíti.
• Színe: frissen vasfekete, idővel barna oxidréteg jelenik meg rajta.
• Karcolási pora: vasfekete.
• Megmunkálhatósága: rideg, kevésbé nyújtható; alakítható, kovácsolható.
• Egyéb tulajdonságai: erősen ferromágneses (hevítve, 769 °C fölött elveszti mágnesességét). A termésvas igen instabil a földi nedves atmoszféra és a földfelszín oxidatív viszonyai közepette, így könnyen különféle Fe-oxidokká-(hidroxidokká) alakul át. Kevés Fe₃C (cohenit), FeS (troilit) és Fe_1–xS (pirrhotin) lehet benne.

Előfordulása

A természetes elemi vas származása szerint kétféle lehet : földi eredetű (terresztrikus) és kozmikus vagy meteorvas.

Földi eredetű vas

A földi eredetű vas a természetben igen ritka. Bázisos kőzetek (főleg bazalt) vas-oxid-tartalmának részleges redukciójával keletkezik. Amikor a vasban gazdag láva kőszéntelepen hatol át, a kohókban végbemenő folyamathoz hasonlóan a szén színfémmé redukálja a vasat. Külsőleg kristályos alakja nem ismeretes.

Kozmikus eredetű vas

A bolygóközi térből hozzánk érkező meteoritok mindig tartalmaznak termésvasat, ezt nevezzük meteorvasnak, ami a leggyakoribb meteoritásvány.

Források

• Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre : Ásványtan I-II.
• Szakáll Sándor : Ásványrendszertan. Miskolci Egyetemi Kiadó 2005