Tersztyánszky Ödön (vívó)

(1890–1929) magyar vívó, honvéd ezredes

Vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön (Csákvár, 1890. március 6.Budapest, 1929. június 21.) kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; polihisztor,[2] kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok; Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja.

Tersztyánszky Ödön
Személyes adatok
BecenévÉszvívó;
Precíz Ödön,
Precíz Tretyi[1]
Születési dátum1890. március 6.
Születési helyCsákvár, Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum1929. június 21. (39 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr, kard
KlubMagyar AC
A Wikimédia Commons tartalmaz Tersztyánszky Ödön témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
bronz
1924, Párizs
tőr csapat
ezüst
1924, Párizs
kard csapat
arany
1928, Amszterdam
kard egyéni
arany
1928, Amszterdam
kard csapat
Világbajnokság
ezüst
1927, Vichy
kard egyéni
Magyar bajnokság
ezüst
1924
kard egyéni
arany
1925
kard egyéni
arany
1925
tőr egyéni
arany
1925
tőr csapat
arany
1926
tőr egyéni
arany
1926
tőr csapat
arany
1927
kard egyéni
arany
1927
tőr csapat
arany
1928
kard egyéni
arany
1928
tőr egyéni
arany
1928
tőr csapat

Élete szerkesztés

Édesapja, nádasi Tersztyánszky Károly (18571923), gyógyszertár-tulajdonos volt, 40 éves pályafutása alatt volt patikája Csákváron, Móron, Sárospatakon, Baján, Hajdúböszörményben, Kismartonban, Rákospalotán, Szarvason, Déván és Solymáron is. Édesanyja Árpássy Etelka (18611890) volt.[3] Ő maga az első világháborúban többször megsebesült, majd orosz fogságba került, ahonnan több alkalommal is próbált megszökni. Egyik szökése során a jobb keze súlyosan megsérült, ezt követően tanult meg bal kézzel vívni. Katonatisztként a Magyar AC vívója volt. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, tagja volt mindkét fegyvernem magyar válogatottjának. 1924-ben kardban ezüst- (tusaránnyal), tőrben bronzérmet nyert csapatban az olimpián. Beceneve „Észvívó” volt.

Poliglott volt, Heinrich Heine verseit fordította németből, Dosztojevszkij egyik hőséről pszichológiai tanulmányt írt, ezen kívül rajzolt és kiválóan fényképezett is. Kiváló céllövő és lovas is volt.

1925-ben kard egyéniben hatodik volt az Európa-bajnokságon, 1927-ben pedig ezüstérmes lett. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon kardvívásban egyéni olimpiai bajnoki címet szerzett és tagja volt a Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön összeállítású, bajnoki címet nyert magyar kardcsapatnak is. Ezt követően bejelentette visszavonulását. 1929-ben súlyos motorbalesetet szenvedett Solymáron, majd sérüléseibe néhány napon belül belehalt. A szerencsétlenség helyén már a következő évben emlékkövet állítottak tiszteletére, mely helyett 1972-ben új emlékművet emeltek, majd 2008-ban ez utóbbit is egy új, még impozánsabb kivitelű, tömör gránit emlékkőre cserélték.

Sporteredményei szerkesztés

  • kardvívásban:
    • kétszeres olimpiai bajnok (egyéni: 1928 ; csapat: 1928)
    • olimpiai 2. helyezett (csapat: 1924)
    • Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) 2. helyezett (egyéni: 1927)
    • Európa-bajnoki (nem hivatalos világbajnoki) 6. helyezett (egyéni: 1925)
  • tőrvívásban:
    • olimpiai 3. helyezett (csapat: 1924)
    • olimpiai 5. helyezett (csapat: 1928)

Művei szerkesztés

  • Az 1914. évi osztrák-magyar-orosz nyári és őszi hadjárat. Hadtörténeti tanulmány; M. kir. Hadtörténeti Levéltár, Bp., 1926
  • Hadtörténelmi szemelvények a világháborúból; tan. Tersztyánszky Ödön et al.; Hadtörténelmi Levéltár, Bp., 1926

Emlékezete szerkesztés

  • Tersztyánszky-emlékverseny
  • Terstyánszky Ödön utca Solymáron (vitatott alak)
  • Tersztyánszky Ödön sportközpont Csákváron
  • Emlékkő Solymáron

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés