Tersztyánszky József

Nádasi Tersztyánszky József, Tersánczky, Tercsánszky (Sümeg, Zala megye, 1814. március 3. – Nagykanizsa, 1888. december 1.) orvos-, sebész-, és szülészdoktor, szemészmester, okleveles állatorvos, megyei járásorvos.

Tersztyánszky József
Született	1814. március 3. Sümeg
Elhunyt	1888. december 1. (74 évesen) Nagykanizsa
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, sebész, szülész, szemész, állatorvos, járásorvos
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1838-ban a Pesti Egyetemen nyerte orvosdoktori és ugyanabban az évben állatorvosi oklevelét és kinevezték Bakonybélbe (Veszprém megye) apátsági orvosnak. 1840-ben az apát halála után Pestre ment, hogy itt az orvosi szakban még inkább kiképezze magát és látogatta a gyermek-, a Rókus- és a katonai kórházakat. 1842-ben a szemészetből is oklevelet szerzett. 1842-43-ban Sümegen kizárólag a szemészettel foglalkozott és mint vándorszemész működött Zala-, Somogy- és Vas megyékben. 1843-tól a nagykanizsai járási tiszti orvosa és iskolaszéki tag volt.

A szőlészet és kertészet nagy pártfogója volt, a szőlőtermelés és borkészítés újabb módszereinek, valamint a nemesebb fa- és szőlőfajok terjesztésének népszerűsítésén dolgozott. Szabadhegyen mintaszőlészet és gyümölcsöstis létrehozott. A nagykanizsai fegyházban gyakran tartott előadásokat a raboknak, azon célból, hogy később könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.

Nevelési, közegészségi és gazdasági cikkeket írt 1840-től a szaklapokba (I. Szinnyei Repertóriuma III. Természettudományok); állandó belső munkatársa volt 25 évig a Zalai Közlönynek; írt a Vasárnapi Ujságba (1856-57.), a Tanodai Lapokba és a Zalába is; a Zalai Tanügynek pedig társszerkesztője volt.

Művei

• Községi orvos. Útmutatás az egészség és élet védelmére... Nagy-Kanizsa, 1858. (Neve: Tersánszkynak írva).
• Az epés kórgyógytana. Uo. 1858.
• A jó gazdasszonykodás alapelvei. Utmutatás a közép háztartás vezetésére: Nép- és polgári leányiskolák, iskolán kívüli leányok számára tan- és olvasókönyv. Uo. 1864. (2. kiadás. Uo. 1880., 3. jav. és bőv. kiadás. Uo. 1885.).
• Oenologia, az az irányadó kalauz. A szőlőmívelésben és a hazánkban mívelni szokott fajoknak családjuk szerint leendő rendszeres osztályozhatására. Uo. 1865.
• A jobb szőlőművelés, borkészítés és pinczegazdálkodás korszerű könyve. 117 ábrával. Uo. 1869.
• Szőlőszeti és borászati titkok gyűjteménye. 10 ábrával. Uo. 1874.
• A gazdászat alapelvei. Utmutatás a mezei gazdászat vezetésében a tanúlóifjúság számára. Uo. 1875. (2. kiadás 1879., 3. k. 1888. Uo.).
• A falu bábája. Szülési ábrákkal. Uo. 1876.
• Útvezető a szőlészetben és borászatban, a m. kir. földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterium megbizásából. Uo. 1878. (Melyből a nagy-kanizsai állambörtönben letartóztatottakat kilencz évig tanította).
• Szabadhegy monografiája... 1878.
• Légrád mezőváros monografiája... 1878.
• A nép orvosa. Egészségügyi intézkedések az egészség előmozdítására és megőrzésére, esetleg a háborgatott egészség helyreállítására, az egészség és orvosrendészet és a kórgyógytan szerint. Uo. 1881.
• Népszerű oktatás a balesetek alkalmával szükségessé válandott segélynyujtásban az 1876. évi közegészségi t.-czikk első részének V. fejezete kifolyásából. A nép, népiskolák, hajósok, halászok, mozdony- és vonatvezetők, bányászok, rendőrök, halottkémek, halottakra felügyelők, betegápolók használatára. Uo. 1881.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Zalai életrajzi kislexikon