Teuthowenia pellucida

puhatestűfaj

A Teuthowenia pellucida a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a kalmárok (Teuthida) rendjébe, ezen belül a Cranchiidae családjába tartozó faj.

Teuthowenia pellucida
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda)
Alosztály: Belsővázas fejlábúak (Coleoidea)
Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes)
Rend: Kalmárok (Teuthida)
Alrend: Oegopsina
Család: Cranchiidae
Alcsalád: Taoniinae
Nem: Teuthowenia
Chun, 1910
Faj: T. pellucida
Tudományos név
Teuthowenia pellucida
(Chun, 1910)
Szinonimák
  • Anomalocranchia impennis Robson, 1924
  • Desmoteuthis pellucida Chun, 1910
  • Megalocranchia richardsoni Dell, 1959
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Teuthowenia pellucida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teuthowenia pellucida témájú kategóriát.

Ebbe a nembe való besorolása vitatott.

Előfordulása szerkesztés

A Teuthowenia pellucida előfordulási területe bolygónk déli felén, azaz a déli 40° szélességi kör mentén van. Tehát a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok déli részein található meg. A fiatalok és a lárvák általában 900 méter mélyen, míg a kifejlett példányok 1600-2400 méteres mélységekben is fellelhetők.[1]

A mélytengeri koboldcápa (Mitsukurina owstoni) egyik fő tápláléka.[2][3]

Megjelenése szerkesztés

Ez a kalmárfaj körülbelül 20 centiméter hosszú, testéhez képest óriási szemekkel. Kültakarója alig néhány milliméter vastag és nagyjából áttetsző. A nőstény valamivel nagyobb a hímnél. Tömzsi teste 8 rövid karban és egy pár, hosszabb fogókarban végződik. Az egyetlen látható belső szerve az emésztő mirigye, amely a gerinchúrosok májához hasonlít. Amikor veszélyben érzi magát, nagy mennyiségű vizet szív magába, hogy nagyobbnak nézzen ki. Ha ez nem sikerül akkor tintát bocsát ki magából.

Mint sok más mélytengeri állat, a Teuthowenia pellucida is képes biolumineszcenciára. A kalmár szemén és karjain kis fénykibocsátó szervek, úgynevezett található „fotoforák” vannak. A világítószervek energiáját az adenozin-trifoszfát nevű többfunkciós nukleotid szolgáltatja.

Szaporodása szerkesztés

A petéket fürtökbe rakja le a tengerfenéken levő kövekre és egyéb tárgyakra. Az újonnan kikelt kalmár hamarosan paralárvává alakul át. A nőstény 150-190 milliméteresen, míg a hím 140 milliméteresen válik ivaréretté. A vemhes nőstények 6000-8000 petét is hordozhatnak, amelyek az áttetsző külső vázon keresztül láthatók. A pete 2 milliméter átmérőjű.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Tree of Life Web Project: Teuthowenia pellucida
  2. Duffy, C.A.J. (1997). „Further records of the goblin shark, Mitsukurina owstoni (Lamniformes: Mitsukurinidae), from New Zealand”. New Zealand Journal of Zoology 24 (2), 167–171. o. DOI:10.1080/03014223.1997.9518111.  
  3. Martin, R.A.: Biology of the Goblin Shark. ReefQuest Centre for Shark Research. (Hozzáférés: 2015. január 5.)

Források szerkesztés

  • Teuthowenia pellucida (Chun, 1910) WoRMS
  • UNESCO-IOC Register of Marine Organisms, available online at http://www.marinespecies.org/urmo/
  • Evans, A.B.; Bolstad, K.S.R. 2014: Ontogeny of the deep-sea cranchiid squid Teuthowenia pellucida (Cephalopoda: Cranchiidae) from New Zealand waters. Journal of natural history, doi: 10.1080/00222933.2013.840747
  • Roper, C. F. E.; Jereb, P. (2010). Family Cranchiidae. In: P. Jereb & C.F.E. Roper, eds. Cephalopods of the world. An annotated and illustrated catalogue of species known to date. Volume 2. Myopsid and Oegopsid Squids. FAO Species Catalogue for Fishery Purposes. No. 4, Vol. 2. Rome, FAO. pp. 148–178., available online at http://www.fao.org/docrep/014/i1920e/i1920e.pdf page(s): 178

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Teuthowenia pellucida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.