Thedzso korjói király
Thedzso (hangul: 태조, handzsa: 太祖, RR: Taejo; Szongak (), 877. január 31. – Keszong (), 943. július 4.;[1] születési neve Vang Gon) Korjo alapító uralkodója, az első koreai uralkodó, akinek sikerült egyesítenie az egész Koreai-félszigetet.
| 왕건/王建 Vang Gon | |
| Korjo 1. királya | |
| Thedzso | |
| Uralkodási ideje | |
| 918 – 943 | |
| Utódja | Hjedzsong |
| Életrajzi adatok | |
| Posztumusz név | 신성대왕 Sinszong tevang |
| Született | 877. január 31.[1] Szongak[2] |
| Elhunyt | 943. július 4.[1] (66 évesen) Keszong |
| Nyughelye | Tomb of King Wanggon |
| Édesapja | 왕륭 Vang Ljung (Szedzso)[2] |
| Édesanyja | 위숙 Üszuk[2] |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Hjedzsong Csongdzsong Kvangdzsong |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 왕건/王建 Vang Gon témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A 9. század végén Silla gyengülni kezdett, lázadások törtek ki. 892-ben Kjon Hvon létrehozta a rövid életű Hupekcsét („kései Pekcse”), 901-ben Kung Je pedig Thebongot (más néven „kései Kogurjo”). Vang Gon apja, Vang Ljung Kung Je alatt szolgált, és fia követte példáját. Vang hamar felhívta magára a figyelmet kiváló katonai képsségeivel, és Kung tábornokká nevezte ki. Számos sikeres szárazföldi és egy tengeri hadjáratot vezetett. 913-ban Thebong főminiszterévé nevezte ki a király. Kung Je azonban lassanként Buddhaként kezdett utalni saját magára és mindenkit kivégeztetett, aki ellenállt vallási nézetein alapuló politikájának, többek között feleségét és két fiát is. 918-ban négy magas rangú tábornok puccsot tervezett ellene, megölték, majd Vang Gont kérték fel, hogy üljön a trónra.[3][2]
Mindeközben Kjon Hvon, Hupekcse alapítója a negyedik fiát szánta trónörökösnek, azonban az elsőszülött fia ezt nem nézte jó szemmel és magának követelte a trónt. Kjon Hvon ezért inkább összefogott a Kung Jét trónjától megfosztó Vang Gonnal. [4]
A viszályok ezzel nem szűntek meg, Vang Gonnak csak 930-ban, Andongnál sikerült végleges csapást mérnie Hupekcsére, ekkor Silla is formálisan is behódolt Korjónak, 935-re pedig Hupekcse is teljesen az uralma alá került. Vang Kogurjo legitim örökösének tartotta magát és az ország rövidített nevét adta saját államának: Korjo lett, aminek jelentése „magas hegyek és zubogó vizek”. Sillai és hupekcsei hercegnőket vett feleségül (összesen hat királynéja és 23 további ágyasa volt), ezzel véglegesen összekötve a vérvonalakat és saját udvarába integrálva a sillai és hupekcsei arisztokráciát. Vang volt az első koreai uralkodó, akinek valóban sikerült egyesíteni a Koreai-félszigetet egy állam alá. Nagylelkűen bánt a behódoltakkal, a sillai és hupekcsei arisztokraták földet és hivatali pozíciókat kaptak, a behódoló sillai király például főminiszteri rangot kapott.[4][5]
A főváros, Kegjong a kor egyik legfényűzőbb településévé vált, Vang Gon palotákat, buddhista templomokat, pavilonok sokaságát építtette fel, fallal vette körül először a királyi palotát, majd az egész várost. Újjáépítette az egykori kogurjói fővárost és Szogjongnak („nyugati főváros”) nevezte el.[5]
A félsziget egyesítését követően Thedzso nekilátott, hogy visszaszerezze az egykori kogurjói földeket is, királyságát kiterjesztette a Jalu folyóig. 938-ban az akkor Thamna néven ismert Csedzsu-sziget is uralma alá került. Számos reformot vezetett be, bár buddhista volt, szorgalmazta a konfucianista államrendszer bevezetését, föld- és adóreformokat hajtott végre és megengedte, hogy a földet a második vagy harmadik fiúgyermek örökölje, ha az elsőszülött alkalmatlannak bizonyul.[5]
Családja szerkesztés
- Feleségei és gyermekei:[2]
- Sinhje királyné (신혜왕후)
- Csanghva királyné (장화왕후)
- Hjodzsong (혜종)
- Sinmjongszunszong királyné (신명순성왕후)
- The koronaherceg (태자 태)[* 1]
- Csongdzsong (정종)
- Kvangdzsong (광종)
- Munvon (문원대왕)
- Csungthong Guksza (증통국사)
- Nangnang hercegnő (낙랑공주)
- Hungbang hercegnő (흥방공주)
- Sindzsong királyné (신정왕후)
- Tedzsong (대종)[* 2]
- Temok királyné (대목왕후)
- Sinszong királyné (신성왕후)
- Andzsong (안종)[* 3]
- Csongdok királyné (정덕왕후)
- Vangjü herceg (왕위군)
- Ine herceg (인애군)
- Vondzsang koronaherceg (원장태자)
- Csoi herceg (조이군)
- Munhje királyné (문혜왕후)
- Szoni királyné (선의왕후)
- ismeretlen hercegnő
- Honmok nagyasszony (헌목대부인)
- Szumjong koronaherceg (수명태자)
- Csongmok asszony (정목부인)
- Szunan özvegy királyné (순안왕대비)
- Tongjangvon asszony (동양원부인)
- Hjomok koronaherceg (효목태자)
- Hjoun koronaherceg (효은태자)
- Szukmok asszony (숙목부인)
- Vonjong koronaherceg (원녕태자)
- Cshonanbuvon asszony (천안부원부인)
- Hjoszong koronaherceg (효성태자)
- Hjodzsi koronaherceg (효지태자)
- Hunbokvon asszony (흥복원부인)
- Csik koronaherceg (태자 직)
- ismeretlen hercegnő
- Huderjangvon asszony(후대량원부인)
- Temjongdzsuvon asszony (대명주원부인)
- Kvangdzsuvon asszony (광주원부인)
- Szogvangdzsuvon asszony (소광주원부인)
- Tongszanvon asszony (동산원부인)
- Jehva asszony (예화부인)
- Teszovon asszony (대서원부인)
- Szoszovon asszony (소서원부인)
- Szodzsonvon asszony (서전원부인)
- Sindzsuvon asszony (신주원부인)
- Volhvavon asszony (월화원부인)
- Szohvangdzsuvon asszony (소황주원부인)
- Kvangdzsuvon herceg (광주원군)
- Szongmu asszony (성무부인)
- Hjodzse koronaherceg (효제태자)
- Hjomjong koronaherceg (효명태자)
- Poptung herceg (법등군)
- Csari herceg(자리군)
- ismeretlen hercegnő
- Iszongbuvon asszony (의성부원부인)
- Iszongbuvon nagyherceg (의성부원대군)
- Volgjongvon asszony (월경원부인)
- Mongnjangvon asszony (몽량원부인)
- Herjangvon asszony (해량원부인)
Megjelenése a művészetekben szerkesztés
2000-ben a KBS televízió kétszáz részes sorozatot vetített Thedzso életéről, Cshö Szudzsonggal (최수종) a címszerepben.[6]
Vang Gon választható karakter a Civilization III: Play the World és a Civilization IV: Warlords videojátékokban.
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ A thedzsa (태자) jelentése koronaherceg, a kun (군) jelentése herceg; a trónörököst pedig a csongjun (정윤) címmel jelölték.
- ↑ Szongdzsong korjói király apja
- ↑ Hjondzsong korjói király apja
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Cumings: Cumings, Bruce. Korea's Place in the Sun: A Modern History. New York: W.W. Norton & Company (1997). ISBN 0-393-31681-5
- ↑ Doosan: 태조 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
- ↑ Nate: 태조. 브리태니커 백과/Nate. (Hozzáférés: 2013. december 17.)[halott link]
- ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2
| Előző uralkodó: – |
|
Következő uralkodó: Hjedzsong |
