Wikipédia

Thim József

(1864–1959) magyar orvosdoktor, járásorvos, történész

Thim József (teljes nevén: Thim József Rudolf, Zombor, 1864. augusztus 6. – Budapest, 1959. október 4.) magyar orvosdoktor, járásorvos, történész.

Thim József
Született1864. augusztus 6.
Zombor
Elhunyt1959. október 4. (95 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
történész
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Zomborban született, 1864-ben, Thim József és Turkovits Antónia gyermekeként, vallása római katolikus. Gimnáziumi tanulmányait ugyanott végezte, az orvosi egyetemet Bécsben, Berlinben és Grazban hallgatta. Orvosi oklevelet 1889-ben nyert. Két évet töltött a grazi közkórházban mint alorvos és egyet a budapesti szemészeti klinikán Schulek tanár mellett. 1889-ben Titelre (Bács-Bodrog megye) és 1893-ban Zomborba nevezték ki központi járásorvosnak. 1895-ben tiszti orvosi oklevelet nyert. 1896-ben Sándor szerb király a Szent-Száva renddel tüntette ki.

1903. január 24-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött a nála 10 évvel fiatalabb, szintén római katolikus vallású Szuchanek Mária Anna tanítónővel, Szuchanek Henrik és Kacetl Mária leányával.[2]

Több bakteriológiai és közegészségügyi témájú tanulmányt publikált, egyidejűleg szerb történelemmel is foglalkozott. 1917-től Bécsben volt orvos, 1921 és 1936 között a Collegium Hungaricum orvosként működött. Bécsi tartózkodása alatt nagyobb levéltári anyagot gyűjtött össze, történészekkel is gyakran konzultált.

1947. február 10-én Thim levelet írt a Miniszterelnökség Nemzetiségi Ügyosztályának, melyben felajánlotta megvásárlásra az 513 kötetet kitevő könyvtárát. A számos ritkaságot, többnyire magyar-jugoszláv kapcsolatokkal foglalkozó munkákat végül Trócsányi György főigazgató szakvélemények kikérése után úgy döntött, hogy a gyűjtemény jobb helyen lenne a Nemzetgyűlés Könyvtárában. Végül február 28-án megszületett a megállapodás Trócsányi és Thim között, melynek értelmében a gyűjtemény 12 000 forint értékben gazdát cserélt, ebből 9000 forintot a könyvtár, 3000 forintot pedig a Miniszterelnökség fedezett.

Felesége 1953. január 13-án elhunyt,[3] Thim 6 évvel élte őt túl.

Thim József 50 éves tudományos munkássága során több forrásmunkát is készített a magyar-jugoszláv kapcsolatok tárgykörében. Egy 1000 kötetes, szláv témájú könyvtára is volt, ennek túlnyomó része a második világháború forgatagában elveszett. Több mint 500 kötet később az Országgyűlési Könyvtárba került, ahol 1948-ban vették állományba, majd feldolgozták. Thim-gyűjtemény név alatt lelhető fel a könyvtárraktárban.

Cikkei a Hazánkban (I. III. 1884-85. Zombor városa 1848-49., A titeli fensík a magyar szabadságharczban, V. 1886. A zalatnai mészárlásról, Szerbia és a szerb mozgalom Magyarországon, Risztics János után, VIII. 1887. A szerb fölkelés kitörése, Belgrád ostroma, Vörös Antal följegyzéseiből, IX. 1888. Damjanich imája); a Bácskában (1885. 38. sz., 1886. 39. sz. Bács-Bodrogmegye 1848-49. iratairól, 1887. 76., 77. sz.); a Bács-Bodrog vármegyei tört. társ. Évkönyvében (1886. Zombor város eleste, Sterbácz eltünt község, 1888. A szerb vajdaság felállításának megkisérlése a mult században, 1891. Egy bácskai eltünt községről); a Délmagyarországi Lapokban (1905. 43. A fajmagyarság jövője); a Pallas Nagy Lexikonába a szerb történeti cikkeket írta.

Munkái szerkesztés

  • Délmagyarország önvédelmi harcza 1848-1849-ben. I. kötet: Bácsbodrogmegyei és Szerém-végvidéki események. Zombor, 1887. (Ism. Egyetértés 133., P. Napló 145., Bácska 33. sz.).
  • A szerbek története a legrégibb kortól 1848-ig. Nagy-Becskerek, 1892. (Történeti Nép- és Földrajzi könyvtár XXIV. Ism. Kath. Szemle 1893.).
  • A malariákról. Bpest, 1893.
  • Az 1848-49. szerb felkelés. Uo. 1894.
  • Az Obrenovicsok fellépése a forradalom alatt. Zombor, 1894.
  • Az egészségügyi közigazgatás reformjáról. Bpest, 1894.
  • Egészségügyünk jelen viszonyai és a reform. Uo. 1895.
  • Himlőoltási útmutató, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Hat táblával. Uo. 1896.
  • Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve, különös tekintettel a gyakorlati eljárásra. Uo. 1897. Két kötet. Három tábl.
  • Népszerű közegészségtan. A művelt közönség számára. Uo. 1898. (Egyetemes Ismeretek Tára VII.).
  • Közegészségtan. Uo. 1899.
  • Orvosi irásművek. Uo. 1904.
  • Magyar orvosi Utmutató. Uo. 1905.
  • Fajhygiene és a magyarság. Uo. 1905.
  • A Magyarországi 1848–49-i szerb fölkelés története (I – III., Bp., 1930 – 1940)
  • Ätiologisch-morphologische Forschungsergebnisse über Trachom und verwandte Einschlusskrankheiten. Pécs, Dunántúl Ny., 1930.
  • Miletits Szvetozár és az 1848-49-iki szerb fölkelés. Budapest, Egyetemi Nyomda [1931].
  • Bibliografiâ srpskog pokrete u Ugarskoj 1848-1849. Karlovic, Manastirska Štamp., 1931. (Josif Tim névváltozat alatt)
  • Ueber die morphologische Verschiedenheit der Epithelein schlüsse und Protozoen bei der Einschlussblennorrhöe und Urethritis protozoica. Stuttgart, Enke, 1932.

Az 1895. nemzetközi kongresszuson tartott felolvasása: Über Serbiens Sanitätswesen und Gesetz.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 40/1903. folyószáma alatt.
  3. ↑ A haláleset bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 5/1953. folyószáma alatt.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Thim_József&oldid=26759323”