Tihó
Tihó (Tihău) település Romániában, Szilágy megyében.
| Tihó (Tihău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Szurduk |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szurduk |
| Irányítószám | 457321 |
| SIRUTA-kód | 142836 |
| Népesség | |
| Népesség | 876 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 38″, k. h. 23° 19′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 38″, k. h. 23° 19′ 47″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágy megyében, az Almás patak mellett, egy hegy lábánál fekszik, a Zsibóra menő országút mellett.
Nevének eredete szerkesztés
A 19. század elején úgy tartották, hogy a település neve a honfoglaló Töhötöm nevét őrzi, akinek itt vára lett volna; ezt vette át Kazinczy Ferenc is Erdélyi levelek' című művében. 20. századi kutatások szerint azonban a név szláv eredetű, és nincs összefüggésben a törzsfő nevével.[1]
Története szerkesztés
A falu Szurduk felé néző határában római tábor romjait tárták fel.
Tihó nevét 1560-ban Toho, 1607-ben Tiho néven említik az oklevelek.
A település 1336-ig a Zsombor nemzetség Szilvási ágáé volt, amely ekkor több más birtokkal együtt: Csákigorbó, Gornok, Bezdédtelek, Salamontelek, Zsombortelek, Komlóstelek, Bajka elcserélte Pogány István csicsai és bálványosi várnagynak a Mezőségben lévő Szilvás, Septér és Örményes falvakért.
Az 1560-as évek közepén Bebek Ferenc birtokának írták, akitől azonban hűtlenség miatt elvették és Somlyói Báthory Kristófot iktatták be Tihó birtokába.
1599-ben Mihály vajda egy Toho (Tiho) nevű faluban levő telket adományozott Dobai Jánosnak.
1630-ban Brandenburgi Katalin fejedelemasszony megerősítette Zakariás Istvánt és nejét Básti Annát és e férjétől született gyermekeit tihói birtokukban.
1837-ben Csáki és Nádudvari jogon Kornis gróf, Somai, Rettegi, Mágucz, Bideskuti családok birtoka volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus temploma.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Ferenczi István: A tihói római táborról. In Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest: Tudományos. 1957. 280. o.
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 670–672. o. Online elérés
- Karácsony János: Magyar nemzetségek.
.svg){kind=small}