Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második[* 1] legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.[1] Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban épült Tiszai Hőerőmű hűtővíz igényéhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.
| Tisza-tó
(Kiskörei víztározó) | |
 | |
| Ország(ok) | Magyarország |
| Hely | Alföld |
| Típus | mesterséges tó, víztározó |
| Elsődleges források | Tisza |
| Elsődleges lefolyások | Tisza |
| Hosszúság | 27 km |
| Felszíni terület | 127 km2 |
| Átlagos mélység | 1,3 m |
| Legnagyobb mélység | 17 m |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Elhelyezkedése | |
 Tisza-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza-tó
témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Alföld északi részén,[1] Heves vármegye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik.
Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák.[1] Hossza (a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban) 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter; a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. 43 km²-nyi sziget található benne.
Megközelítése szerkesztés
A Tisza-tó közúti megközelítése tulajdonképpen nem egyszerű, mert a térségében húzódó főutak jobbára messze elkerülik; ez alól az egyetlen kivétel a 33-as főút, amely nemcsak, hogy érinti, de (az északi harmadában) keresztül is szeli a tó területét, Poroszló és Tiszafüred között. A tó (folyásirány szerinti) bal partján fekvő települések között a Tiszaroff-Tiszafüred közti 3216-os húzódik végig, a jobb part községeit a 3213-as út köti össze; a tó északi oldalán fekvő települések megközelítési és összekötő útjai a 3301-es és a 3302-es utak, a két part közti átjárást pedig a 33-as főúton felül még egy út biztosítja: ez a 3209-es, mely Kiskörénél szeli át a Tiszát.
A hazai vasútvonalak között három olyan van, amelyen megközelíthető a Tisza-tó térsége. Kettő ezek közül a Tiszát is keresztezi: a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal, mely közvetlenül a 33-as főút nyomvonala mellett húzódva szeli át a tó északi részét, valamint a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, amely a vízlépcsőtől délre halad át a folyó felett; előbbihez Tiszafürednél csatlakozik a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal, mely Karcagtól húzódik a tópart legnagyobb városáig. A tó megközelítése szempontjából legfontosabb vasúti csatlakozási pontok: Poroszló vasútállomás, Tiszafüred vasútállomás, Kisköre vasútállomás és Abádszalók megállóhely, de a tó körüli községek közül saját állomása van Tiszaszőlősnek, és említést érdemel még e körben Tiszafüred-Gyártelep megállóhely is.
Történelem szerkesztés
1967–73 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása érdekében. Feltöltése 1978-ban fejeződött be.[2] A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el.
Azóta kialakult az ökológiája. Változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra. A tó északi partján madárrezervátum is működik. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része.[1]
Turizmus szerkesztés
A tó feltöltése után magyar turisták kezdték el látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]
2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, amely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 m³ össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet héthektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[3]
A Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón szerkesztés
.JPG)
.JPG)
Légi felvételek szerkesztés
Megjegyzések szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f Általános tudnivalók. Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Szendőfi Balázs - A szőke tó - A Tisza-tó hat évszaka / első rész (dokumentumfilm-sorozat Szendőfi Balázs Youtube csatornáján, 2019.09.22.)
- ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
Források szerkesztés
- A Tisza-tó élővilága
- A Tisza-tó általános bemutatása – Tisza-tó.hu
További információk szerkesztés
- Tisza-tó.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Tisza-tó a funiq.hu-n
- I love Tisza-tó turisztikai portál
