Wikipédia

Tomka Ferenc

római katolikus pap, szociológus, egyháztörténész

Tomka Ferenc (Budapest, 1942. június 26. –) magyar szociológus, egyháztörténész, pap, egyetemi tanár, Tomka Miklós testvére.

Tomka Ferenc
Született1942. június 26. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszociológus, egyháztörténész, pap, egyetemi tanár
TisztségePüspöki tanácsos, érseki tanácsos, címzetes apát
IskoláiKözponti Hittudományi Akadémia
KitüntetéseiBudapestért díj (1996)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012)
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyermekkora és tanulmányai szerkesztés

Tomka Ferenc 1942-ben született Budapesten dr. Tomka Miklós és Farkas Mária második gyermekeként. Édesapja ebben az időben a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője volt, akit 1948-ban elbocsátottak állásából, mivel nem írta alá a Mindszenty bíborost elítélő nyilatkozatot. 1951-ben az ötgyermekes családot kitelepítették Budapestről Mádra. 1953-ban vonták vissza a kitelepítési rendeletet, ekkor a család Aszódra költözött. A gyermek Ferencet, akárcsak a bátyját, Miklóst, kitűnő általános iskolai eredményei ellenére, politikai-világnézeti okokból, nem vették fel a helyi gimnáziumba.

Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. Az érettségit követően a váci egyházmegye kispapjaként Egerben kezdte meg teológiai tanulmányait 1960-ban, a következő évben püspöke a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldte, majd tanulmányait a Központi Hittudományi Akadémián folytatta. 1965. június 20-án Vácott szentelték pappá.

Lelkipásztori és tudományos tevékenysége szerkesztés

1965-től Szabadszálláson, 1968-tól Tiszakécskén, majd 1969-től Felsőgödön működött káplánként. Közben 1966-ban teológiai doktori címet szerzett a Hittudományi Akadémián.

1971-től posztgraduális képzésben vett részt Rómában, a Pápai Magyar Intézet növendékeként: szociológiai tanulmányokat folytatott a dominikánusok által vezetett Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen; 1973-ban licenciátusi, majd 1975-ben doktori fokozatot nyert. A Rómában töltött évek alatt ismerkedett meg a Fokoláre lelkiségi mozgalommal, melynek – hazatértét követően – egyik magyarországi elterjesztője lett.

1976-tól 1989-ig az Egri Érseki Hittudományi Főiskolán a lelkipásztorkodásra felkészítő tantárgyakat tanította, és ezzel egyidejűleg a budapesti Központi Hittudományi Akadémián tanított magántanárként. Tantárgyai: szociológia, katekétika, lelkipásztorkodástan. 1991 óta tanított a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

Fiatal pap kora óta építője, majd terjesztője volt a rendszer által szigorúan tiltott katolikus ifjúsági- és csoportmunkának, emiatt a rendszerváltásig folyamatos rendőrségi megfigyelés alatt állt.

1989-től 2014-ig alapító plébánosa volt a Káposztásmegyeri Szentháromság Plébániának.

1989 óta az Országos Lelkipásztori Intézet főmunkatársa, az országos Lelkipásztori Napok összefogó vezetője, 1994-től az Esztergom-Budapesti főegyházmegye felnőttképzési referense volt.

2004-től egyetemi tanár volt.

2014-ben egészségi állapotára való tekintettel nyugállományba vonult.[1]

Sok könyv szerzője; több száz tanulmánya, cikke jelent meg különböző folyóiratokban, és számos előadást tartott Magyarországon és külföldön.[2]

Főbb elismerései szerkesztés

Egyházi elismerés

  • Püspöki tanácsos, érseki tanácsos, címzetes apát (1996)

Polgári elismerések

Könyvei szerkesztés

  • A keresztény hit legfőbb kérdései – Bécs : Opus Mystici Corporis
  • Lelkipásztori teológia: Az egyház látható életének és küldetésének teológiája. – Budapest : Katolikus teológiai főiskolai jegyzetek
  • Szentségi lelkipásztorkodás. – Budapest : Jegyzet. Katolikus Teológiai Főiskola
  • Intézmény és karizma az egyházban: vázlatok a katolikus egyház szociológiájához. – Budapest : Katolikus Társadalomtudományi Akadémia : Országos Lelkipásztori Intézet
  • Istenkeresés a magyar irodalomban: Vázlatok, gondolatok a magyar irodalomból. – Budapest : Szent Gellért Egyházi Kiadó, majd Szent István Társulat
  • Az egyház bűnei? Mi igaz, mi nem igaz?: az egyház bűneiről és bocsánatkéréséről katolikusoknak – Budapest : Szent István Társulat
  • Halálra szántak, mégis élünk! : egyházüldözés 1945-1990 és az ügynök-kérdés – Budapest : Szent István Társulat
  • Nagykorúság Krisztusban: bérmálkozók könyve; [munkatárs] Koroncz László; Rédly Elemér. – Budapest : Szent István Társulat
  • Találkozás a kereszténységgel : fiataloknak, felnőtteknek, bérmálkozóknak, katekumeneknek – Budapest : Szent István Társulat
  • A Szentföldön Jézus nyomában. DVD és könyv, Szent Jeromos Kiadó
  • Biztos út. Szerelemről, szexualitásról értelmesen. Budapest : Szent István Társulat[3]
  • Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynök-kérdés; 4. átdolg. kiad.; Szt. István Társulat, Budapest, 2016
  • Vegyétek a Szentlelket! Bérmálkozók könyve; Szt. István Társulat, Budapest, 2016
  • Ferenc pápa családlevele – közelebbről. Családcsoportoknak és mindenkinek; Szt. István Társulat, Budapest, 2017
  • Ferenc pápa – próféta vagy eretnek? Új korszak az egyház életében; Kreatív Kontroll Kft., Budapest, 2018
  • Biztos út. Szerelemről, szexualitásról értelmesen : serdülőknek, fiataloknak, jegyeseknek, hitoktatóknak, szülőknek, házasságra készülőknek; 5. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Budapest, 2019
  • Szentségi lelkipásztorkodás és az "új evangelizáció". Lelkipásztori teológia II. Az egyház önmegvalósítása a szentségekben; 5. jav. kiad.; Szt. István Társulat, Budapest, 2019
  • A miseliturgia logikája és lelke; Szt. István Társulat, Budapest, 2020

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)
  2. ↑ Tomka Ferenc Nyomtatásban megjelent írásai a Sapientia Főiskola honlapján[halott link]
  3. ↑ A felsorolt könyvek mindegyike több kiadásban jelent meg, ezért a felsorolásban a kiadási év nincs feltüntetve

Források és további információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tomka_Ferenc&oldid=26831359”