Toneri herceg

Toneri herceg (japánul: 舎人親王, Toneri sinnó; 676. január 28. – 735. december 2.) japán költő, császári herceg a Nara-korszakban.

Toneri herceg
Toneri herceg, Kikucsi Jószai illusztrációja egy korabeli könyvben
Élete
Született	676. január 28.
Elhunyt	735. december 2. (59 évesen)
Nemzetiség	japán
Szülei	Niitabe Tenmu
Házastársa	Tagima no Yamashiro
Gyermekei	Mihara-ō Dzsunnin Fune-no-ō Ikeda-ō Atsumi-ō Moribe-ō Mishima-ō Mitsukai-ō Muro-joō Asukada-joō
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Fontosabb művei	Nihonsoki
A Wikimédia Commons tartalmaz Toneri herceg témájú médiaállományokat.

Élete

Apja Tenmu császár, anyja Niitabe hercegnő, aki Tendzsi császár lánya volt. A Nara korszak elején a császári család vezetőjeként Nagaja herceggel együtt politikai hatalomra tett szert. A felesége Taima no Jamasiro, akitől több gyermeke is született: Mihara herceg, Misima, Fune (vagy Funa), Ikeda, Moribe, Miura és a leendő Dzsunnin császár, Ói herceg. Fudzsivara no Fuhito halála után 720-ban megbízott nagykancellárrá (知太政官事, csidaidzsókandzsi ) nevezték ki (720–735). A nagykancellári címet (Daidzsó Daidzsin) posztumusz kapta. Dzsunnin császár a posztumusz Szudódzsinkjó Kótei (崇道尽敬皇帝, Szudódzsinkjó császár) címet adta apjának 759-ben, egy évvel trónra lépése után.

Munkássága

Közeli kapcsolatban állt a Manjósú kiemelkedő alkotójával Kakinomoto no Hitomaróval. A Manjósúban fennmaradt költeményei a viszonzatlan szerelemről vallanak, a természetben eltöltött kellemes kirándulásokról szólnak – hangulatos tájleírással –, illetve magas rangú személyeknek ajánlott versek. Stílusára a szóismétlések használata és a kakekotoba leleményes alkalmazása a jellemző.

Történelmi jelentősége

Ő felügyelte Japán második legrégebbi könyvének, a Nihonsokinak az összeállítását. 720-ban az elkészült művet bemutatta a császári udvarnak.

A populáris kultúrában

Az utolsó: Naruto, a film (The Last: Naruto The Movie) egyik szereplője Ócucuki Toneri (Fukujama Dzsun) Toneri hercegről kapta a nevét.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Toneri-shinnō című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 651. o. ISBN 963-05-6604-4