Tordatúr

falu Romániában, Kolozs megyében

Tordatúr, 1911-ig Túr (románul Tureni, korábban Tur) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Tordatúr (Tureni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségTordatúr
Rangközségközpont
Irányítószám407560
SIRUTA-kód59773
Népesség
Népesség946 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság460 (2011)[1]
Népsűrűség12,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság513 m
Terület74 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″
Tordatúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordatúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Református templom

Fekvése szerkesztés

Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

A Túri-patak nevét először ugyan csak 1865-ben említették, mégis valószínű, hogy a falu a víznévről kapta a nevét. Ebben az esetben azonos eredetű lehet a Túr folyó nevével. Előtagja onnan származik, hogy Torda vármegyéhez tartozott és már a helységnévrendezés előtt is használták. Az első írásos adat 1276-ból való a névre (Thur).

Története szerkesztés

A középkorban magyar lakosságú falu volt. A határában feküdt a később elpusztult Tadek (először 1270), Tonkháza (1356), Setétberek (1366), Hunyad (1424) és Baromlak (1444) falu. Az önálló Erdélyi Fejedelemség korában jelentős kisnemesi közösség lakta. Római katolikus plébániája 1827-ben alakult. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Három falurésze: a délkeleti, a hasadék menti domboldalakon elterülő Doszuj, az Országútja vagy Felszeg és keleten a Szityija vagy Alszeg.

A hasadék északi bejáratánál 1952 és 1994 között mészkőbánya üzemelt.

Népessége szerkesztés

  • 1850-ben 1016 lakosból 488 volt román, 462 magyar és 55 cigány nemzetiségű; 533 görögkatolikus, 202 református, 174 unitárius és 98 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 1134 lakosából 637 volt magyar és 497 román anyanyelvű; 508 görögkatolikus, 260 református, 236 unitárius, 109 római katolikus és 14 zsidó vallású. A lakosság 35%-a tudott írni-olvasni, a román anyanyelvűek 54%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1027 lakosából 530 volt román és 497 magyar anyanyelvű; 491 ortodox, 224 református, 183 unitárius, 82 római katolikus és 27 baptista vallású.
  • 2011-ben 929 lakosából 459 volt magyar, 437 román anyanyelvű.[2]

Látnivalók szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  • Czárán Gyula: Túr és a Túri hasadék. Erdély, 1906, 13–21. o.
  • Tibád Levente: Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1972, 2. sz.
  1. [1]
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Cluj (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Külső hivatkozások szerkesztés

Képek szerkesztés