Tormafalu
Tormafalu (németül: Krensdorf, horvátul: Kreništof) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.
| Tormafalu (Krensdorf) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Nagymartoni járás | ||
| Alapítás éve | 1367 | ||
| Polgármester | Karl Izmenyi (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7031 | ||
| Körzethívószám | 02626 | ||
| Forgalmi rendszám | MA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 642 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 193 m | ||
| Terület | 7,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 10″, k. h. 16° 24′ 51″ | |||
| Tormafalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tormafalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Kismartontól 17 km-re délnyugatra, a Lajta és a Rozália-hegység között fekszik fekszik.
Története szerkesztés
A település a 14. században bukkan fel az írásos forrásokban. 1367-ben "Poss. Hereyngh al. nom. Keresdorff", 1433-ban "Cweynsthorf. Fundus eurie wlgo Tkormaskeer", 1435-ben "Poss. Thormaskeer", másutt "Poss. Hereen al. nom. Krenesdorff" alakban szerepel a korabeli okiratokban.[2]
1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után részben horvátokkal telepítették be, akik később fokozatosan elnémetesedtek. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt.
Vályi András szerint " TORMAFALU. Krensdorf. Horvát, és német falu Sopron Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hiermnek szomszédságában, Sopronhoz pedig 2 2/8 mértföldnyire; határja inkább térséges, mint hegyes, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, és zabot terem, szőleje középszerű, erdeje tsekély."[3]
Fényes Elek szerint " Tormafalu, németül Krensdorf, német falu, Sopron vmegyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 1/2 mfld, 850 kath. lak., paroch. templommal. Határa termékeny; s van 1030 4/8 hold szántófölde, 139 4/8 h. rétje, 692 4/8 kapa szőlőhegye, kevés erdeje, vizimalma és vendégfogadója, s 43 2/8 urbéri telke. Gyümölcse nem sok; bora savanyu. Birja h. Eszterházy."[4]
1910-ben 889, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.
Nevezetességei szerkesztés
- Selegd felé eső határában 11–12. századi kis méretű földvár, ún. „motte” maradványai találhatók.
- Szent Zsigmond tiszteletére szentelt plébániatemploma.
- Szentháromság-oszlop
- Szent Sebestyén-oszlop
- Szent János-oszlop
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
