Torontáltószeg
Torontáltószeg (szerbül Нови Козарци / Novi Kozarci) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben. Korábban két településből állt, ezek Nagytószeg (németül Heufeld) és Kistószeg (németül Mastort).
| Torontáltószeg (Нови Козарци / Novi Kozarci) | |
 | |
| Az új ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Nagykikinda |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23313 |
| Körzethívószám | +381 230 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1894 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 69 m |
| Terület | 39,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 54″, k. h. 20° 37′ 20″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torontáltószeg témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Nagykikinda délkeleti szomszédságában, Torontáloroszi és Bánátnagyfalu közt fekvő település.
Története szerkesztés
A középkorban csak egy Tószeg nevű település volt a vármegye területén. Tószeg a török hódoltság alatt elpusztult, és még az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is lakatlan pusztaként szerepel a becskereki kerületben, Tosseck néven, az 1761. évi térképen Teysseck néven szintén pusztaként volt feltüntetve.
A 18. század közepén a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.
A mai település 1770-1771-ben települt, 76 házzal, Rajna melléki német telepesekből, és az új települést Mastort-nak nevezték el.
A 19. század elején a gróf Zichy-Ferraris család birtoka lett. 1838-ban tulajdonosa gróf Zichy-Ferraris Ferenc, később gróf Zichy-Ferraris Viktor volt.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.
A második világháború után a német lakosság elhagyta a települést, helyükre pedig boszniaiakat költöztettek főleg a Kozanske Krajine nevű térségből. 1947-ben Heufeld és Mastort egyesült Kozarci néven, 1948-tól pedig a Novi Kozarci (Torontáltószeg) lesz a település új neve.
Nevezetes szülöttei szerkesztés
- Schütz Antal (1880–1953) piarista, teológus
- Schütz János (1885–1953) orvos
- Schütz József (1886–1960) tanár, iskolaigazgató
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3422 | 3634 | 3668 | 3068 | 2668 | 2488 | 2277[2] | 1894[1] |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2122 | 93,19 |
| Cigányok | 61 | 2,67 |
| Jugoszlávok | 28 | 1,22 |
| Magyarok | 11 | 0,48 |
| Muzulmánok | 7 | 0,30 |
| Albánok | 3 | 0,13 |
| Horvátok | 2 | 0,08 |
| Szlovének | 0,08 | |
| Románok | 2 | 0,08 |
| Macedónok | 2 | 0,08 |
| Montenegróiak | 1 | 0,04 |
| Ukránok | 1 | 0,04 |
| Szlovákok | 1 | 0,04 |
| Bunyevácok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Galéria szerkesztés
-
Az épülő ortodox templom -
Régi házak -
Park a falu központjában -
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források szerkesztés
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
