A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte – így hazánkban is – elterjedt. A toxoplazmózis nevű betegség kórokozója. Fejlődési ciklusának ivartalan szakasza madár vagy emlős köztigazdában, az ivaros szakasz pedig valamely macskafélében (Felidae), mint végleges gazdában zajlik. A macskaürülékkel távozó oociszták fertőzhetik a köztigazdát, melyben növekedés és ivartalalan szaporodás zajlik. A macska a fertőzött köztigazdák, például egerek vagy verebek elfogyasztásával fertőződhet. A köztigazdák azonban egymást is fertőzhetik az ivartalan alakokkal például ragadozás, kannibalizmus vagy dögevés során. Fertőzött emlősök utódai gyakran a méhen belül maguk is fertőződnek.

Toxoplasma gondii
Rendszertani besorolás
Ország: Chromalveolata
Főtörzs: Alveolata
Törzs: Apicomplexa
Osztály: Conoidasida
Alosztály: Coccidia
Rend: Eucoccidiorida
Alrend: Eimeriorina
Család: Sarcocystidae
Alcsalád: Toxoplasmatinae
Nemzetség: Toxoplasma
Faj: T. gondii
Tudományos név
Toxoplasma gondii
Nicolle & Manceaux, 1908
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Toxoplasma gondii témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Toxoplasma gondii témájú kategóriát.

Átvitel szerkesztés

 
A Toxoplasma gondii életciklusa

Hatása a gazdaszervezetre szerkesztés

Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis). Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) a betegség végzetes lehet.