Wikipédia

Trappisták

katolikus monasztikus rend
(Trappista szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye

A trappisták a római katolikus egyházhoz tartozó, a ciszterciek eredeti, szigorú szabályait követő szerzetesrend tagjai. A rend hivatalos latin neve: Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae (O.C.S.O.) vagy Ordo Cisterciensium Reformatorum (O.C.R.). A trappista elnevezés a monostor völgyébe vezető szűk bejárati csapóajtóról (’La trappe’) származik.[1]

Trappista Rend (Ordo Cisterciensium Strictioris Observantiae)
Imádkozó trappista szerzetes
Imádkozó trappista szerzetes
AlapítóArmand Jean le Bouthillier de Rancé
Alapítva1664
Jóváhagyva1892
Típusszerzetesrend
Generális apátEamon Fitzgerald
SzékhelyeRóma, Viale Africa, 33.
Elhelyezkedése
a rend központja (Róma)
a rend központja
a rend központja
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 49′ 28″, k. h. 12° 28′ 34″
A Trappista Rend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trappista Rend témájú médiaállományokat.
Trappista szerzetesek

Történetük szerkesztés

A rend alapítója Armand Jean le Bouthillier de Rancé (1626–1700) Normandiában, Mortagne közelében élő ciszterci apát volt, aki monostorában, a Notre-Dame de la Trappe apátságban 1662-ben reformokat vezetett be, visszatérve az eredeti citeaux-i szigorhoz. A szigorításokat (ünnepélyes kórusimák, szigorú hallgatás, kemény aszkézis, kétkezi munka) a Szentszék 1678-ban engedélyezte. A reformokat követő 40 év alatt a monostor szerzeteseinek létszáma 10 főről 300-ra növekedett.

A francia forradalom elől menekülve 1791-ben többek között Svájcban, Katalóniában (Poblatban), Münsterben, Kanadában fogadták be őket. 1798-ban azonban a franciák a svájci telepítést szétverték, ezért a menekülő szerzetesek Konstanzban, Augsburgban, Münchenben és az Orosz Birodalomban, illetve onnan Nagy Britanniában telepedtek le. 1817-ben térhettek csak vissza a la-trappe-i törzsházukba, amelyet Napóleon bukása után visszavásároltak. A rend virágzásnak indult, és több helyen új rendházak keletkeztek. Az 1830-as júliusi forradalom békében hagyta őket, de 1880-ban 1450 trappistát kiutasítottak Franciaországból.

A trappisták 1892-ben váltak ki végleg a ciszterci rendből és alakultak önállóvá.

Életmódjuk szerkesztés

A reformált életmódjuk miatt a legszigorúbb szerzetesrendnek tartják. Aszkézis, imádság, önmegtagadás, fizikai munka és csend jellemzi a napjaikat. Húsmentes böjti fegyelmet tartanak. A szerzetesek egyszemélyes cellákban élik az életük nagy részét, rendkívül egyszerű körülmények között. Festetlen, fehér, lenvászonból készült hosszú, széles ujjú habitust viselnek, amit csuklya és egy vállruha (skapuláré) egészít ki.

A fizikai munka hagyományos ágai a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás – olyannyira, hogy a rendről sajtot és sört is elneveztek.

egy pedig Hollandiában, a Tilburg melletti Berkel-Enschotban álló Koningshoeven apátságban üzemel.

Szervezetük szerkesztés

A rendnek összesen 102 kolostora van. A legtöbb trappista kolostor Franciaországban, az USA-ban, Spanyolországban, Írországban és Belgiumban áll, de van például Hongkongban, Indiában, Angolában, Mexikóban és Új-Zélandon is.

Magyarországhoz legközelebb Banja Luka vidékén (Samostan Marija-Zvijezda) és Ausztriában működik trappista kolostor; Csehországban 2001-ben alapítottak egyet.

A rend székhelye Rómában van. Vezetői:

  • Abbas Generalis
  • Daniele Levrard (1939) tisztelendő nővér.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Pennington, M. Basil, OCSO: The Cistercians: An Introductory History. The Order of Saint Benedict. [2018. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 29.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trappisták&oldid=26837175”