Triklozán
IUPAC-név 2-(2,4-diklórfenoxi)-5-klórfenol
Más nevek 2,4,4′-triklór-2′-hidroxidifenil-éter, 5-klór-(2,4-diklórfenoxi)fenol, triklór-2′-hidroxidifenil-éter, CH-3565, Lexol 300, Irgasan DP 200
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3380-34-5
PubChem 5564
ATC kód D08AE04
Gyógyszer szabadnév Triclosan
SMILES
C1=CC(=C(C=C1Cl)O)OC2=C(C=C(C=C2)Cl)Cl
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H7Cl3O2
Moláris tömeg 289,541 g/mol
Olvadáspont 55-57°C
Forráspont 120 °C
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R36/38, R50/53[1]
S mondatok S26, S39, S46, S60, S61[1]
Lobbanáspont 223 °C[1]
LD50 3700 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A triklozán erős, széles spektrumú baktérium- és gombaellenes fertőtlenítőszer.[2]

Felhasználása szerkesztés

Különféle kozmetikai termékekben (fogkrém, folyékony szappan, dezodor, szájvíz, borotválkozás utáni szer) is felhasználják, bár egészségügyi kockázatai (hosszú távon kis koncentrátumban is hatással lehet pl. a pajzsmirigy működésére) miatt egyre kevésbé. A triklozán-tartalmat az európai uniós és a magyarországi szabályozás szerint fel kell tüntetni a kozmetikumokon, viszont a kisebb méretű felhasználást nem kötelező kiírni.[3]

Hátrányai szerkesztés

A triklozán a termékekkel az emberi szervezetbe bejutva (szájon, száj-nyálkahártyán vagy a bőrön keresztül) felhalmozódik, és számos nem kívánt hatása van. Az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, viszont kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezettek.

A triklozánnal kapcsolatos megállapítások:[4]

  • hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését,
  • hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére
  • továbbá károsítja a pajzsmirigy működését.
  • egyes daganatos betegségekkel összefüggésben lehet,
  • fejlődési rendellenességek és májkárosodás.
  • Szájba kerülve elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.
  • károsítja az izmok működését.
  • antibiotikum-rezisztenciát okoz.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e A triklozán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Triklozán - lassan ható méreg a kozmetikumokban Tudatosvasarlo.hu
  3. Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban? Tudatos Vásárló
  4. Simon Gergely, környezetkémikus: Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban?
  5. Lahlou Hajni: Legfontosabb tudnivalók a triklozánról. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)