Közönséges búza

A közönséges búza vagy kenyérbúza (Triticum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Közönséges búza
Éretlen kalászok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Perjeformák (Pooideae) Nemzetség- csoport: Triticeae Nemzetség: Búza (Triticum) Faj: T. aestivum
Tudományos név
Triticum aestivum L.
Szinonimák
Szinonimái *Homotypic Triticum sativum Lam., Fl. Franç. 3: 625 (1778), nom. superfl. Triticum vulgare Vill., Hist. Pl. Dauphiné 2: 153 (1787), nom. superfl. Triticum aristatum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 11 (1818), nom. superfl. Triticum aristatum aestivum (L.) Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. superfl. Triticum vulgare var. aestivum (L.) Spenn., Fl. Friburg. 1: 163 (1825) Triticum vulgare var. aristatum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. inval. Triticum sativum var. aestivum (L.) Alph.Wood, Class-book Bot., ed. 2a: 619 (1847) Triticum vulgare convar. aristatum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866), nom. inval. Triticum sativum var. vulgare Hack. in H.G.A.Engler & K.A.E.Prantl, Nat. Pflanzenfam. 7: 85 (1887), nom. inval. Frumentum triticum E.H.L.Krause, Bot. Centralbl. 73: 339 (1898), nom. superfl. Triticum aestivum subsp. vulgare Thell., Fl. Adv. Montpellier: 142 (1912), nom. inval. Heterotypic Triticum hybernum L., Sp. Pl.: 86 (1753) Triticum quadratum Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 4 (1768) Triticum cereale Schrank, Baier. Fl. 1: 387 (1789), pro syn. Triticum album Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 2(1): 8, t. 81, f. 1, a, g-i (1790) Triticum segetale Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton: 27 (1796), nom. superfl. Triticum cereale Bernh., Syst. Verz. Erf.: 46 (1800), nom. illeg. Triticum caeruleum Ard. ex Bayle-Bar., Monog. Agron. Cereal.: 39 (1809), nom. nud. Triticum erinaceum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813) Triticum pilosum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813), nom. illeg. Triticum pubescens Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 107 (1813), nom. illeg. Triticum pulverulentum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813) Triticum linnaeanum Lag., Gen. Sp. Pl.: 6 (1816) Triticum aristatum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. nud. Triticum horstianum Clemente in G.A.de Herrera, Agric. Gen. 1: 81 (1818) Triticum koeleri Clemente, Herrera, Agric. 1: 77 (1818) Triticum muticum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl. Triticum muticum aestivum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818) Triticum muticum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl. Triticum velutinum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 13 (1818) Triticum clavatum Seidl ex Opiz, Naturalientausch 9: 106 (1825) Triticum bicolor Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362, 473 (1826) Triticum ghelfa Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826) Triticum hexangulare Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 361, 473 (1826) Triticum martius Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826) Triticum mauritanicum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826) Triticum siliginum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826) Triticum tustella Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826) Triticum imberbe Desv., Mém. Soc. Agric. Angers 1: 270 (1833) Triticum vulgare var. hybernum (L.) Kunth, Enum. Pl. 1: 438 (1833) Triticum aristatum Haller f. ex Steud., Nomencl. Bot., ed. 2, 2: 715 (1841), pro syn. Triticum vulgare var. muticum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. superfl. Triticum pilosum Dalzell & A.Gibson, Bombay Fl., Suppl.: 97 (1861), nom. illeg. Triticum arundinaceum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 806 (1866), nom. illeg. Triticum vulgare var. albidum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866) Triticum vulgare var. antiquorum Heer, Neujahrabl. Naturf. Ges. Zürich 68: 13 (1866) Triticum vulgare var. barbarossa Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. caesium Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. ferrugineum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. fuliginosum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. lutescens Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. miltura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866) Triticum vulgare convar. muticum Alef., Landw. Fl.: 328 (1866) Triticum vulgare var. pyrothrix Alef., Landw. Fl.: 329 (1866) Triticum vulgare var. velutinum (Schübl.) Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. villosum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866) Triticum vulgare var. vulpinum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866) Triticum vulgare var. xanthura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866) Triticum vulgare var. erythrospermum Körn. in F.A.Körnicke & H.Werner, Handb. Getried. 1: 47 (1885) Triticum aestivum var. hybernum (L.) Fiori, Fl. Italia 1: 107 (1896) Triticum vulgare subvar. inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 3: 144 (1910), nom. nud. Triticum amylosum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum bucharicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum duriusculum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum hieminflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 500 (1915), nom. nud. Triticum labile Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum lutinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum poltawense Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum rossicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum rufinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum sibiricum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum sunpanii Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud. Triticum aestivum var. muticum (Alef.) Farw., Rep. (Annual) Michigan Acad. Sci. 21: 356 (1920), nom. superfl. Triticum vulgare subsp. hadropyrum Flaksb., Izv. Gosud. Inst. Opit. Agron. 6(2): 47 (1928) Triticum vavilovii Jakubz., Sotzialst. Rast. 7: 222 (1933) Triticum vulgare subsp. irano-asiaticum Flaksb., Kulturnaya Fl. SSSR 1: 42 (1935) Triticum asiaticum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 16 (1941) Triticum inflatum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 18 (1941) Triticum aestivum subsp. vavilovii (Jakubz.) Sears, Handb. Pflanzenzucht, ed. 2, 2: 164 (1959) Triticum aestivum subsp. transcaucasicum Dorof. & Laptev, Vestn. Sel'skohoz. Nauki 11: 111 (1963) Triticum aestivum var. vavilovianum Yakubts., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 19: 25 (1971) Triticum aestivum var. ramifera Koric, Sborn. U. V. T. I.,Genet. Slechtení 8: 301 (1972 publ. 1974) Triticum aestivum var. erythrospermum (Körn.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972) Triticum aestivum var. ferrugineum (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972) Triticum aestivum var. japschorvi Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972) Triticum aestivum var. lutescens (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972) Triticum aestivum var. milturum Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972) Triticum aestivum var. ruchczianum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972) Triticum aestivum subsp. hadropyrum (Flaksb.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973) Triticum aestivum subsp. inflatum (Kudr.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973) Triticum aestivum convar. tetraristatum Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976) Triticum vavilovii var. munuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 77 (1976) Triticum vavilovii var. mupuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976) Triticum aestivum var. meridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977) Triticum aestivum var. quasimeridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977) Triticum aestivum var. albinflatocapitatum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978) Triticum aestivum var. australianum Udachin & Schachm., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978) Triticum aestivum var. subfalseerythroleucon Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978) Triticum aestivum var. subfalsegraecum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978) Triticum vavilovii var. vavilovomilturum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 73 (1978) Triticum aestivum var. quasiheraticum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 21(12): 44 (1979) Triticum aestivum subsp. tibeticum J.Z.Shao, Acta Genet. Sin. 7: 155 (1980) Triticum vavilovii var. lorenze Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986) Triticum vavilovii var. ramocoeruleum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986) Triticum vavilovii var. ramomuticum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986) Triticum vavilovii var. sisianicum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986) Triticum aestivum var. uralicum L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988) Triticum aestivum var. vavilovianum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 129 (1988), nom. illeg. Triticum aestivum var. vigorovii L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988) Triticum aestivum var. ramosoalborubrum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989) Triticum aestivum var. ramosomilturum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989) Triticum aestivum var. brezhnevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 53 (1991) Triticum aestivum var. dorofeevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991) Triticum aestivum var. ischkaschimicum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991) Triticum aestivum var. subtadjicorum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991) Triticum antiquorum (Heer) Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991) Triticum antiquorum var. vavilovianum Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991) Triticum spelta subsp. vavilovii (Jakubz.) L.B.Cai, Acta Bot. Boreal.-Occid. Sin. 11: 222 (1991) Triticum aestivum subsp. yunnanense King ex S.L.Chen, Novon 7: 230 (1997)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges búza témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges búza témájú médiaállományokat és Közönséges búza témájú kategóriát.

Előfordulása

A közönséges búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron.

Alfajai

• Triticum aestivum subsp. aestivum
• Triticum aestivum subsp. compactum
• Triticum aestivum subsp. macha
• Triticum aestivum subsp. spelta (L.) Thell., 1918
• Triticum aestivum subsp. sphaerococcum

Megjelenése

Erőteljesen gyökerező, hosszú nappalos növény. Felálló, üreges szára többnyire 40-120 centiméter magas, korábban, a rövid szárú búzafajták bevezetése előtt a 150 centimétert is elérte. A levélnyelvecske rövid és egyenesen levágott. A levélhüvely rásimuló, felső végén pillás, hosszan túlnyúló fülecskéje van. A levéllemez kopasz vagy gyengén szőrös, sötétzöld vagy sötét kékeszöld. A szárcsomók olykor szőrösek. A kalász általában 8-10 centiméter hosszú, rendszeresen négyoldalú. A kalásztengely szívós, nem törékeny. A füzérkék 2-5 virágúak, körülbelül olyan hosszúak, mint szélesek, némileg lapítottak.

Életmódja

A közönséges búza egyéves vagy áttelelő egyéves fű. A közönséges búzát őszi vagy tavaszi vetésű gabonaként termesztik meleg nyarú területeken. Elsősorban mérsékelten száraz, tápanyagban gazdag, pH-semleges, vagy enyhén lúgos vályog- és lösztalajokon ad megfelelő termést.

A virágzási ideje Magyarországon május–június között van.

Története

A legidősebb régészeti csupaszbúzaleletek Törökország déli részéből származnak (pl. Çatal Hüyük), továbbá Izraelből, Szíriából és Irakból, a kőkorszaki települési rétegekből. Mindez a Kr. e. VII. évezredre tehető. Közép-Európában a legidősebb csupaszbúzalelet szántóföldi művelésből, a vonaldíszes kerámia kultúrájából csak szórványosan mutatható ki, pl. Göttingen környéki leletekből. Az első tisztán csupaszbúza-tenyészet mai ismereteink szerint Kr. e. 3600-ból, Magdeburg környékéről került elő. (a rösseni kultúrából). Kellő bizonyossággal nem állapítható meg, hogy termesztett búza vagy esetleg a keménybúza alakkörébe tartozó leletekről van-e szó.

Az i. e. 2. évezred kezdetére már mindenhol általánosan elterjedtek a búzafélék. Asszíroszban legalább négy féle búza és még több más kalászos egyidejű termesztésére találtak bizonyítékot.

A búza napjainkban a világgazdaság legfontosabb gabonája. Emellett az emberiség történetében (az árpa után) a második legrégebbi, máig is termesztett gabona.

Egyéb

Az érett búzaszem szénhidrát (keményítő)-tartalma 70% feletti, 10-12%-a fehérje. A liszt eléggé gazdag sikérben, elsősorban kenyér és finom pékáruk előállítására alkalmas. Egyes vidékeken sört is főznek a búzából.
A termesztett búza a csupaszbúzák egyike. Csépléskor vagy a kombájnos aratás során a búzaszemek nagyon könnyen kiszabadulnak a toklászok közül, miközben a kalászorsó nem törik szét, hanem egészben marad.

A manapság leginkább termesztett hosszú kalászú búzák mellett vannak rövidebb, akár gömbös kalászú fajták is. Genetikai szempontból mindegyiket a Triticum aestivumhoz sorolják, de a gyakorlatban megkülönböztetik Triticum sphaerococcum vagy törpe-, ill. tönkebúza, Triticum compactum néven. Ezek a búzaalakok nem egyetlen vadon élő fajból vezethetők le, hanem az utolsó 10 000 évben keletkeztek különböző búza (Triticum) fajok többszöri kereszteződésével. A mai termesztett búzafajták hexaploidok, 2n = 42 kromoszómát tartalmaznak. Közöttük különböző, így az AABBDD formulával kifejezhető genompárok szerepelnek. Mai ismereteink szerint az A az egyszemű búzából (Triticum monococcum) ered, míg a D az egyik kecskebúzafajnak (Aegilops sguarrosa = Triticum tauschii) tulajdonítható. A G genom eredete nem teljesen bizonyított. Feltételezik egy további vadon élő fű (Aegilops speltoides) részesedését, amelynek SS genomjai genetikailag módosultak BB-re.

Képek

• 
  Búzatarló aratás után
• 
  Fiatal növények
• 
  Érett növények
• 
  Búzaszemek
• 
  Búzaszárak a fülecskékkel
• 
  Anyarozs (Claviceps purpurea) fertőzéssel
• 
  Búzaszalma körbálába kötve
• 
  Rajz a növényről
• 
  Rajz a szemtermés felépítéséről

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Grau/Kremer/Möseler/Rambold/Triebel. Füvek. Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963-548-620-0 
• Triticum aestivum L., Sp. Pl.: 85 (1753 The World Checklist of Selected Plant Families
• A növény szinonimái
• Triticum aestivum in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. USDA, ARS, National Genetic Resources Program. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 5.)