Trnka Vencel

Krzowitzi Trnka Vencel (Tábor, Csehország, 1739. október 16. – Pest, 1791. május 12.) cseh származású Magyarországon működő orvosdoktor, egyetemi tanár. Lovagi címmel bírt.

Trnka Vencel
Született	1739. október 16. Tábor
Elhunyt	1791. május 12. (51 évesen) Pest
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	orvos egyetemi oktató zeneszerző
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Csehországban született, orvosi tanulmányait Prágában és Bécsben végezte és 1769-ben Swieten közbenjárására a bécsi korona kórházban nyert alkalmazást. Orvosdoktorrá 1770-ben avatták és még ugyanezen évben a bonctan tanára lett a Nagyszombati Egyetemen. Ilyen minőségben 1785–1786-ig működött, amikor az általános kór- és gyógyszertan tanárává nevezték ki a pesti egyetemhez. Itt 1791-es haláláig dolgozott. 1775–1776-ban, 1779–1780-ban és 1784–1785-ben dékán, 1786–87-ben pedig rektor volt. Végrendeletében könyveit azon feltétellel hagyta az egyetemnek, hogy ezer forint, mint azok árának harmadrésze, szegényebb orvosdoktorok és tanulók segélyezésére legyen fordítva.

Művei

• Dissertatio inaug. medica de morbo coxario. Viennae, 1770.
• Historia febrium intermittentium, omnis aevi observata et inventa illustriora medica, ad has febres pertinentia Vol. I. Uo. 1775. (Több nem jelent meg. Németül: Helmstädt, 1781.).
• Commentarius de tetano, plus quam ducentis cl. medicorum observationibus. Vindobonae, 1777., rézm. arczk.
• De diabete commentarius. Uo. 1778.
• Historia cophoseos et barycoeae omnis aevi observata medica continens. Uo. 1781., rézm. arczk.
• Historia amauroseos omnis aevi observata medica continens. Uo. 1781. Két kötet. (Németül: Breslau, 1790.).
• Historia ophithalmiae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1783.
• Historia febris hecticae omnis aevi observata medica continens. Uo. 1783. (Németül: Leipzig, 1784.).
• De prolapsu ani. pest, 1785.
• Historia cardialgiae omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1785.
• Oratio funebris in exequiis Michaelis Shoretics. Pestini, 1786.
• Historia rachitidis omnis aevi observata medica continens. Vindobonae, 1787. (Németül: Leipzig, 1789.).
• Historia tympanitidis omnis aevi observata medica continens. Vidobonae, 1788. (Ism. Allg. Literatur Zeitung 1788. I. 58. sz.).
• Abhandlung über das Magenweh. Leipzig, 1788.
• Geschichte der englischen Krankheit. Uo. 1789.
• Geschichte deschwarzen Staars. Breslau, 1790.
• Historia haemorrhoidum omnis aevi observata medica continens. Operis posthumi editionem procuravit Franciscus Schraud. Vindobonae, 1794-95. Három kötet.

Kézirati munkái a budapesti egyetem könyvtárában, összesen 14 darab felsorolvák:

• A budapesti m. kir. egyetemi könyvtár kéziratainak Czímjegyzéke. Bpest, 1899. I. 116-17. lapjain.

Ábrázolása

Arcképe: rézmetszet, rajzolta J. Pauschanek, metszette J. E. Mansfeld, a 3. és 6. sz. munkákban.

Források

• Weszprémi, Succincta Medicorum Biographia III. 470., IV. 509. l.
• Judicia eruditorum Berolinensium ac Halensium super operibus a Wenceslav Trnka Annis 1775-77. editis. hely és év n.
• M. Hirmondó 1780. 1. sz., 85. sz.
• Merkur von Ungarn 1786. 260. l.
• Catalogus librorum et actorum medicorum Wenceslav Trnka M. D. Pestini, 1796. Mense Majo. (T. életrajzával és munkáinak jegyzékével).
• Katona, Historia Critica XLI. 644. l.
• Fejér, Historia Academiae 122., 123. l.
• Szinnyei Könyvészete.
• Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. tudom. egyetem története. Bpest, 1880.
• Petrik Bibliogr.
• Hőgyes Emlékkönyve 138. l. arczk.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.