Tunézia turizmusa
Tunézia az 1970-es években nyitott a turizmus előtt. Az észak-afrikai méretekben kis ország a legjelentősebb turizmussal rendelkező afrikai országok közé emelkedett.
.JPG)
Az idegenforgalom túlnyomó része a tengerpartra koncentrálódik. A Földközi-tenger partjainak teljes hosszában turisztikai zónákat alakítottak ki. A tömegturizmusra alapozva szállodaláncok épültek. A The New York Times szerint az ország a strandjairól, napos időjárásáról és megfizethető luxuskínálatáról ismert.[1]
Turizmusa elsősorban kommersz jellegű. Épp ezzel magyarázható, hogy az ország idegenforgalmi bevétele a konkurens Marokkóénak kevesebb, mint a fele, annak ellenére, hogy Tunéziába több turista érkezik. A tömegturizmus gyors felfutása negatív hatást is gyakorolt a helyi társadalomra (műanyaghulladék özön, a helyi szokások, kultúra, értékrend átalakulása). A tengerpart mellett jelentős örökségek találhatók a belsőbb területeken, (ősi városok, romok, oázisok) amelyek a tengerparti üdülés egy vagy többnapos fakultatív programjaiként szerepelnek a kínálatban.
Turisztikai célpontok szerkesztés
Nyaralóturizmus szerkesztés
Kulturális szerkesztés
- Tunisz, a főváros jelentős kulturális turizmussal rendelkezik.
- Oázis városok: Kebili, Tozeur, Chebika hegyi oázis.
- Ókori romvárosok: Dougga, Bulla Regia, Kerkuán
- Karthágó: ismert ókori romváros.
- Kairouan: a muzulmán világ egyik legfontosabb városa, a tradicionális szőnyegkészítés központja (a városban a szőnyegnek szobrot állítottak).
- El Dzsemben található az ókori világ harmadik legnagyobb amfiteátruma.
- Matmata (vagy Matmáta): berber barlanglakásairól ismert.
- Sott-el-Dzseríd: a Szahara sivatag peremén kiszáradt sós tavak láthatóak.
Szaharai szerkesztés
Négy szaharai turisztikai régió létezik:
- Gafsza és Jérid régió, Tozeur, Nefta és a hegyi oázisokkal (Chebika, Midès és Tamerza), amely a szállodai infrastruktúra szempontjából a legjobban felszerelt, és Tunézia legnagyobb oázisainak ad otthont;[2]
- a Nefzaoua régió a két oázissal: Kébili és Douz (Chott el-Jéridtől délkeletre), Douz sok tevetúra kiindulópontja dél felé;[2]
- Matmáta hagyományos lakóhelyei és az azt körülvevő berber falvak, mint például Béni Zelten, Tamezret, Zraoua és északabbra Toujane, a Médenine felé vezető úton;
- a Tatávín (Tataouine) régió és az azt körülvevő 65 kszar. Tatávín a Szahara sivatag felfedezésének kiindulópontja. [2]
Vlágörökségi helyszínek szerkesztés
Éghajlat szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 25,2 | 29,8 | 35,2 | 33,0 | 39,0 | 45,2 | 46,7 | 46,8 | 44,4 | 39,9 | 31,6 | 25,9 | 46,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 15,7 | 16,5 | 18,1 | 20,7 | 24,9 | 29,0 | 32,6 | 32,7 | 29,7 | 25,2 | 20,5 | 16,7 | 23,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 11,5 | 12,0 | 13,2 | 15,6 | 19,3 | 23,2 | 26,3 | 26,8 | 24,4 | 20,4 | 15,9 | 12,5 | 18,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,2 | 8,4 | 9,3 | 10,4 | 13,7 | 17,3 | 20,0 | 20,8 | 19,0 | 15,5 | 11,3 | 9,2 | 13,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −1,7 | −1,0 | 0,4 | 2,6 | 5,9 | 9,6 | 12,9 | 13,4 | 12,1 | 5,5 | 2,4 | −0,4 | −1,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 59 | 57 | 47 | 38 | 22 | 10 | 3 | 7 | 32 | 65 | 56 | 66 | 462 |
| Havi napsütéses órák száma | 145 | 165 | 198 | 225 | 282 | 309 | 356 | 328 | 258 | 217 | 174 | 148 | 2805 |
| Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,7 | 35,2 | 35,0 | 38,6 | 43,7 | 46,0 | 45,2 | 46,3 | 42,8 | 40,0 | 33,5 | 28,6 | 46,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,5 | 17,8 | 20,3 | 23,1 | 26,6 | 30,0 | 32,9 | 33,5 | 30,9 | 27,6 | 22,4 | 17,8 | 25,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,2 | 9,6 | 11,6 | 14,2 | 17,5 | 20,8 | 23,1 | 24,3 | 22,8 | 19,5 | 14,7 | 11,0 | 16,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | 1,0 | 4,0 | 5,0 | 6,0 | 12,0 | 15,0 | 14,0 | 14,0 | 10,0 | 3,0 | 1,0 | 0,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 27 | 14 | 16 | 12 | 5 | 1 | 0 | 1 | 20 | 36 | 27 | 41 | 203 |
| Havi napsütéses órák száma | 208 | 207 | 245 | 264 | 313 | 321 | 375 | 350 | 276 | 248 | 213 | 205 | 3225 |
| Forrás: Institut National de la Météorologie (precipitation days/humidity/sun 1961–1990)[3][4][5][note 1], NOAA (humidity and sun 1961–1990),[7] Meteo Climat (record highs and lows)[8] | |||||||||||||
| Dzserba | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Month | Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | Évi átl. |
| Tengervíz hő. °C (°F) | 16.0 (61.0) |
15.0 (59.0) |
16.0 (61.0) |
17.0 (63.0) |
19.0 (66.0) |
22.0 (72.0) |
26.0 (79.0) |
28.0 (82.0) |
27.0 (81.0) |
25.0 (77.0) |
22.0 (72.0) |
18.0 (64.0) |
20.9 (69.8) |
| Átl. nappali órák | 10.0 | 11.0 | 12.0 | 13.0 | 14.0 | 14.0 | 14.0 | 13.0 | 12.0 | 11.0 | 10.0 | 10.0 | 12.0 |
| Átl. UV index | 3 | 4 | 6 | 8 | 9 | 10 | 11 | 10 | 8 | 6 | 4 | 3 | 6.8 |
| Source #1: Weather2Travel (sea temperature) [9] | |||||||||||||
| Source #2: Weather Atlas [10] | |||||||||||||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Elaine Glusac. „A Night, and Day, In Tunisia at a New Resort”, The New York Times , 2009. november 22.
- ↑ a b c Ezzedine Hosni, « Le tourisme saharien en Tunisie », dans Stratégie pour un développement durable au Sahara, Paris, Unesco, 2000, p. 28-34.
- ↑ Les normales climatiques en Tunisie entre 1981 2010 (francia nyelven). Ministère du Transport. [2019. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Données normales climatiques 1961–1990 (francia nyelven). Ministère du Transport. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Les extrêmes climatiques en Tunisie (francia nyelven). Ministère du Transport. [2019. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Réseau des stations météorologiques synoptiques de la Tunisie (francia nyelven). Ministère du Transport. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ Jerba Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
- ↑ Station Djerba (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2017. július 13.)
- ↑ Djerba Climate and Weather Averages, Tunisia. Weather2Travel. (Hozzáférés: 2014. július 19.)
- ↑ Djerba, Tunisia – Climate data. Weather Atlas. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
Források szerkesztés
- Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008) 208-209 o. ISBN 978-963-7296-28-4
Külső hivatkozások szerkesztés
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „note” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="note"/>