Turáni átok

A turáni átok legendája szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés. Vörösmarty Mihály 1832-ben írta Az átok című versét (Aurora hazai almanch 1833),^[1] amelyben a széthúzás eredetét a honfoglalás kori átokban látja.

Vörösmarty Mihály

Az átok

"Férfiak!" így szólott Pannon vészistene hajdan,

"Boldog földet adok, víjatok érte, ha kell."
S víttanak elszántan nagy bátor nemzetek érte,
S véresen a diadalt végre kivítta magyar.
Ah de viszály maradott a népek lelkein: a föld

Boldoggá nem tud lenni ez átok alatt.

– 1832^[2]

A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen,^[3] és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban.^[4] A konkrét „turáni átok” szóösszetétel legkorábbi említése Herczeg Ferenc író és publicista nevéhez fűződik.^[5]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Szendrei László: A "turáni átok". Egy politikai mítosz születése és diadalútja; Attraktor, Máriabesnyő, 2021

Magyarország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Aurora hazai almanch 1933

[2] Balázs Géza: Hungaropesszimizmus - Kommunikációs, nyelvi megjegyzések a magyarok állítólagos borús lelkületéről

[3] Alaattin Oguz: THE INTERPLAY BETWEEN TURKISH AND HUNGARIAN NATIONALISM: OTTOMAN PAN-TURKISM AND HUNGARIAN TURANISM (1890-1918)

[4] Max Müller és a turáni átok

[5] Halálos párbajt követő fegyházbüntetése alatt indult a Horthy-korszak sztárírójának karrierje

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]