Turistajelzések Romániában

A Romániában használatos turistajelzések a turistautak azonosítására illetve végigkövetésére szolgálnak.

Kék kereszt jelzések egy Keresztényhavasra vezető ösvényen

Turistajelzések szerkesztés

 
Fa törzsére festett jelzések
 
Kőre festett piros pont jelzés, és az útvonal irányát jelölő nyíl

Románia területén az első jelölt turistaút a Királykő-hegység Spirla-menedék – Gerenda/Grind-nyereg útvonala volt, melyet Friedrich Deubel járt be legelőször, majd 1887-ben piros festékkel meg is jelölt.[1]

A 20. század első felében a turistautakat színes alapra festett színes forma jelölte (például sárga alapon zöld sáv, vagy kék alapon sárga kereszt).[2] A jelenleg is használatos rendszert 1945-ben dolgozták ki; az alap színe mindig fehér, a forma pedig piros, kék, vagy sárga. A felfestett jelek felülete megközelítőleg 20 x 20 centiméter. A hivatalos turistautakat a Román Nemzeti Turisztikai Hatóság (Autoritatea Naţională pentru Turism) hagyja jóvá.

Típusai szerkesztés

A jelzések formája a következő lehet:

  • függőleges sáv fehér alapon (B = bandă): a fő útvonalakon (magisztrálokon) alkalmazzák, melyek általában városokat, hegycsúcsokat kötnek össze, és hegygerinceken haladnak
  • egyenlő szárú kereszt fehér alapon (C = cruce): a fő útvonalakból ágaznak el, azokat keresztezik
  • háromszög fehér alapon (T = triunghi): másodlagos útvonalak
  • pont fehér alapon (P = punct): másodlagos útvonalak

A jelzések színe a következő lehet:

  • piros (R = roșu)
  • kék (A = albastru)
  • sárga (G = galben)

Vagyis 12 különféle jelzés alkalmazható. Leírásokban a jelzést a forma és a szín betűkódjaival jelölik. Például BG = sárga sáv, CR = piros kereszt.

A jelzés színének és formájának nincs köze az útvonal hosszához, irányához, nehézségéhez, vagy a keresztező útvonalakhoz.

Elhelyezésük szerkesztés

Ahol az lehetséges, a jelzéseket szemmagasságban fák törzsére, kövekre, sziklákra, kerítésekre, oszlopokra festik. Ha egyik lehetőség sem adott (például legelőkön, tisztásokon), akkor fém oszlopokon elhelyezett kis táblák jelölik a követendő útvonalat. Közös szakaszokon a jelzéseket függőlegesen egymás alá festik. Az alkalmazott festék fényvisszaverő és ellenáll az időjárás viszontagságainak.

A jelzéseket ideális esetben úgy helyezik el, hogy bármelyiktől mindig látsszanak a következők, az útvonal mindkét irányában. Ha az út jól követhető, és nem áll fönn az eltévedés veszélye, a jelek ritkábbak is lehetnek.

Ha az útvonal iránya nem egyértelmű, a helyes irányt a turistajelzéssel azonos színű, fehér alapon elhelyezett nyíllal jelölik.

Emelkedő útnál a jelzéseket lehetőség szerint az ösvény bal oldalán, ereszkedő útnál a jobb oldalán helyezik el.

Ha egy turistautat megszüntetnek, a jelzéseket eltávolítják, vagy fehér X jellel áthúzzák őket.

Táblák szerkesztés

 
Útjelző táblák; jól látható a jelek fényvisszaverő festéke

A turistautak és az erdészutak kezdetén, végén, az elágazásoknál és a főbb iránypontoknál fém táblákat helyeznek el, melyeken feltüntetik a jelzést, az irányt, az útvonalat, és a végigjáráshoz szükséges időtartamot.

Egyéb jelzések szerkesztés

Erdészeti szerkesztés

Turistajelzések hiányában a fákra festett erdészeti jelzések alapján is lehet tájékozódni:

  • egy függőleges piros sáv (fehér alap nélkül): parcellák határai, melyek gerincek és vízfolyások medrei mentén húzódnak, továbbá az olyan oldalakon, melyek a gerincről egy vízfolyás felé ereszkednek. A sávokat követve előbb-utóbb eljutunk egy patak völgyéig, azt követve pedig egy településig.
  • egy vízszintes piros sáv: al-parcellák határai, tájékozódási szempontból nincs jelentőségük.
  • vízszintes piros-fehér-piros sávok: erdészeti határkő.
  • két függőleges piros sáv: erdészeti határköveket összekötő útvonalakat jelöl.
  • piros H betű: vízválasztó gerinc.

Kerékpáros szerkesztés

A hegyikerékpáros utakat hivatalosan fehér alapra festett C betű jelzi. A kerékpárosok emellett több nemhivatalos jelzést is alkalmaznak: narancs, rózsaszín, zöld pontok és nyilak.

Vándorutak szerkesztés

A Mária-út különböző szakaszait fehér alapra festett piros, lila, kék, sárga, vagy zöld M jelzi, a Via Transilvanica útvonalát pedig fehér és narancs színekkel festett, körbe zárt T.

Figyelmeztető jelzések szerkesztés

A sárga-fekete sakktáblaszerű négyzetek lavinaveszélyt jeleznek.

Természetvédelmi területek szerkesztés

A természetvédelmi területek határát fehér alapra festett piros vagy kék négyzet jelzi. Ezek nem útvonalak, és általában nem követhetőek.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Turistajelzések Romániában témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Baticu, Niculae. Pe crestele Carpaților (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-turism (1984) 
  2. Floricioiu, Alexandru. Călăuza turistului (román nyelven). Craiova: Editura Consiliului Național pentru educație fizică și sport (1969) 

Források és további információk szerkesztés