Tuvalu földrajza
A Csendes-óceán nyugati felén fekvő Tuvalu, régebben Ellice-szigetek, Ausztráliától 4000 kilométerrel északkeletre fekszik. Félúton van Hawaii és Ausztrália között. Tuvalu négy szigetből és öt atollból áll. Mivel sok kis szigeten szétszórtan fekszik, ezért a talaja tápanyagban szegény, és összterülete is csak 26 km2.
| Tuvalu | |
 | |
| Tuvalu térképe | |
 d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″ | |
| Kontinens | Ausztrália és Óceánia |
| Szubrégió | Polinézia |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 238. |
| Teljes terület | 26 km² |
| Partvonal | 24 km |
| Szárazföldi határ | 0 km |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | 5 m |
| Legalacsonyabb pont | Csendes-óceán, 0 m |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
| Éghajlat | trópusi |
| Domborzat | alacsony fekvésű korallzátonyok |
| Természeti veszélyek | forgószelek, ritkán trópusi viharok |
| Környezeti problémák | ivóvíz hiánya, a zátonyok eróziója, az emelkedő tengerszint, az erdő aljnövényzetének üzemanyag előállítása reményében történő kitermelése, |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat. | |
Elhelyezkedése szerkesztés
Tuvalu egy Óceánia területén található szigetcsoport, mely kilenc Dél-Csendes-óceáni szigetből áll, Hawaii és Ausztrália között félúton.
Területe:
összesen:
26 km2
szárazföld:
26 km2
Tengerpart: 24 km
Domborzat szerkesztés
Az ország alacsony fekvésű, keskeny korallzátonyokból áll. A terület nagyon alacsonyan fekszik. Legmagasabb pontja a tengerszint felett öt méterre magasodik ki.
legalacsonyabb pont:
Csendes-óceán 0 m
legmagasabb pont:
nincs elnevezve 5 m
Éghajlat szerkesztés
A szigetek területére novembertől márciusig heves eső és viharos nyugati szél, az év többi részében pedig keleti széllel enyhített trópusi időjárás a jellemző.
Természeti kincsei szerkesztés
- halak
- kókuszpálma
- korallok
- ti-gyökér
- pandamustfa
- gyönyörű trópusi táj
Természeti veszélyek, környezeti problémák szerkesztés
A szigetcsoporton a trópusi viharok ritkák, de 1997-ben háromszor is forgószél pusztított a vidéken; ezekre a szigetek alacsony voltuk miatt nagyon érzékenyek.
Környezeti gondok szerkesztés
Mivel a szigeten nincsenek folyók és a talajvíz sem iható, vízgyűjtő és -tároló rendszerekkel, illetve a tengervíz sómentesítésével oldják meg az ivóvíz hiányának problémáját (a japán kormány már épített egyet és tervezi a következő építését).
A zátonyok eróziója is gondot jelent, mert az itteni épületeket homokból építették.
Az erdők aljnövényzetét kitermelik, hogy ebből nyerjenek üzemanyagot.
A tengeri kagyló tüskéi károkat okoznak a korallzátonyokon.
A globális felmelegedés hatására emelkedik tengerszint. Ezen folyamat következményeire a szigetek alacsony magasságuk miatt érzékenyek.
Nemzetközi környezetvédelmi szerződések szerkesztés
Résztvevő szerkesztés
| Angol név | Magyar név |
|---|---|
| United Nations Framework Convention on Climate Change | Éghajlatváltozási keretegyezmény |
| The Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change | Kiotói jegyzőkönyv az éghajlatváltozási keretegyezményhez |
| United Nations Convention to Combat Desertification | ENSZ-egyezmény az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről |
| Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora | Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről |
| United Nations Convention on the Law of the Sea | ENSZ-egyezmény a tengerjogról |
| Convention on the Prevention of Marine Pollution by Dumping of Wastes and Other Matter | Egyezmény a hulladékok és más anyagok lerakásából eredő tengeri szennyeződések megelőzéséről |
| Convention for the Protection of the Ozone Layer | Egyezmény az ózonréteg védelméről |
| Convention on the Prevention of Pollution from Ships | Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről |
Aláírta, de nem ratifikálta szerkesztés
| Angol név | Magyar név |
|---|---|
| Convention on Biological Diversity | Egyezmény a biológiai sokféleségről |
