Nem tévesztendő össze a következővel: Uadzset.

Uadzsed ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti kor idején. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a XIV. dinasztiához tartozott és i. e. 1700 körül uralkodott; a dinasztia királyai Avarisz városából kormányozták a Nílus-delta keleti és talán nyugati részét is,[2] egyidőben a memphiszi székhelyű XII. dinasztiával, amelynek hatalma Felső- és Közép-Egyiptomra terjedt ki. Jürgen von Beckerath és Wolfgang Helck ezzel szemben a XVI. dinasztia egyik uralkodójának tartja Uadzsedet; ők a hükszosz XV. dinasztia vazallusai voltak.[3] Ezt több egyiptológus vitatja, főként mert Ryholt és mások szerint a XVI. dinasztia nem a hükszoszok vazallusaiból állt, hanem tőlük független királyság volt Théba központtal.

Uadzsed
előd
egyiptomi fáraó
utód
XIV. vagy XVI. dinasztia

Uadzsed szkarabeusza Flinders Petrie rajzán.[1]
Uadzsed szkarabeusza Flinders Petrie rajzán.[1]

Uralkodása3-4 évig i. e. 1700 körül
PrenomenIsmeretlen; talán Szehebré vagy Merdzsefaré
Nomen
M13I10dX8S34

w3ḏd
Uadzsed

Említései szerkesztés

Uadzsed öt szkarabeuszról ismert, melyeken csak személyneve szerepel, így uralkodói neve nem ismert. Emiatt nehéz azonosítani a torinói királylistán felsorolt királyok közt, ott ugyanis a XIV. dinasztia uralkodóinak csak az uralkodói nevük szerepel.[4] Szkarabeuszai ma Berlinben (19/64), a British Museumban (BM EA 32319), a kairói Egyiptomi Múzeumban (CG 36029), illetve magángyűjteményben vannak. Utóbbit a 20. század elején ellopták. Egy, a Petrie Múzeumban őrzött további szkarabeuszról (UC 11617) korábban azt hitték, az övé, ma azonban úgy tartják, nem uralkodónak készült.[2][5]

Helye a kronológiában szerkesztés

Mivel egyedül személyneve ismert teljes bizonyossággal, csak feltételezéseink lehetnek arról, m lehetett uralkodói neve. Ryholt a XIV. dinasztia szkarabeuszainak datálása alapján feltételezi, hogy Uadzsed Neheszi után uralkodott.[2] Mivel a Neheszi és Jakubher közti uralkodók közül csak kevésnek maradt fenn korabeli említése is, Ryholt feltételezi, hogy Uadzsed a Neheszit követő, hosszabb uralkodási idővel rendelkező királyok egyikével – Szehebrével vagy Merdzsefarével – lehet azonos, akik a torinói királylistán a 9. oszlop 4., illetve 5. sorában szerepelnek. Mindketten 3-4 évig uralkodtak.[2]

Jürgen von Beckerath szerint, Uadzsed a hükszószok vazallusa, a XVI. dinasztia tagja volt.[4][6][7] Ryholt azonban úgy tartja, hogy a XVI. dinasztia thébai uralkodókból állt, akik körülbelül i. e. 1650-től uralkodtak 1580-ig, mikor is a hükszoszok rövid időre elfoglalták a várost.[2]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Flinders Petrie: A history of Egypt from the earliest times to the 16th dynasty (1897), online
  2. a b c d e Kim S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  3. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz : P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, online Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben p. 120–121.
  4. a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 489-490
  5. Az UC 11617 szkarabeusz[halott link]
  6. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  7. Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46, Mainz am Rhein, 1997

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wazad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.