Ujezd

Az ujezd (cirill betűkkel: уезд) a közigazgatási területi felosztás egyik egysége volt az Orosz Birodalomban és az azt felváltó szovjet hatalom nagyjából első évtizedében. Az orosz államisággal együtt alakult ki és változott.

A szó a ездить (jezgyity) igével közös tőből származik. A ездить jelentése: 'utazni' (járművön, illetve lóháton).

Vázlatos áttekintés

I. Péter cár előtt

A kezdeti évszázadokban az ujezd egy területrész „körbeutazását” jelentette, mellyel a terület törvényes határát jelölték ki. Később közigazgatási egység neve lett. Az ujezd területe egy városból és az adott városhoz kötődő kisebb részekből, volosztyokból állt. Általában a fejedelem helytartója (namesztnyik vagy más néven ) irányítása alá tartozott, a 17. század elején az élén vajda (vojevoda) állt. Az ujezd helyett korábban területenként eltérő elnevezéseket használtak, pl. knyazseszkaja zemlja ('fejedelmi föld'), ugyel, prikaz stb. A 17. században egy kutató szerint 166 ujezd létezett.

18–19. század

I. Péter cár 1708 végén kiadott rendeletével nyolc óriási területű kormányzóságot hozott létre, de azokat nem osztotta fel ujezdekre. Második igazgatási reform-rendeletével (1719) az egyes kormányzóságokat – kettő kivételével – provinciákra (tartományokra), a provinciákat pedig disztriktekre (kerületekre) osztotta. I. Péter halála után, 1727-ben a disztrikteket megszüntették, a kormányzóságokat pedig nem csak provinciákra, hanem kisebb egységekre: ujezdekre is felosztották. Az 1727-es reform végén 14 kormányzóság és mintegy 250 ujezd volt.

II. Katalin cárnő igazgatási reformja (1775) megszüntette a provinciákat. Egy tíz évig elhúzódó folyamat végére 40 kormányzóságot (vagy namesztnyicsesztvót) állítottak fel és azokban összesen 483 ujezdet alakítottak ki. Egy-egy ujezd lélekszáma átlagosan 20 000–30 000 fő volt. (Később a namesztnyicsesztvo elnevezést mindenütt kormányzóságra változtatták.)

1861-ben, az ún. „jobbágyfelszabadítás” alkalmával az ujezdeket további kisebb egységekre, volosztyokra osztották. Ezeknek elsősorban a reformintézkedések végrehajtása során volt fontos szerepük.

20. század eleje

Az 1917-es forradalom és a polgárháború után, 1923–1929 között elkezdődött a közigazgatás gyökeres és ellentmondásokkal terhes átszervezése. Az átmeneti időszakban a felső szintű kormányzóságokat különféle más formációkkal váltották fel; a középső és az alsó szintű ujezdeket és volosztyokat pedig fokozatosan új közigazgatási egység: a rajon váltotta fel (ezt ma többnyire járásnak fordítjuk). 1930 végére az ujezdek teljesen megszűntek.

Források

• Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907) 
• Sz. A. Tarhov. Историческая эволюция административно-территориального и политического деления России (orosz nyelven). Demoscope.ru (2001) 
• V. V. Boguszlavszkij. Историческая эволюция административно-территориального и политического деления России (orosz nyelven). Olma-Press (2005)