Ujjperc
Az anatómiában az ujjpercek azok a csontok, amelyek az ujjakat és lábujjakat alkotják. Az főemlősökben, mint az emberek és majmok, a hüvelykujjnak és a nagy lábujjnak két ujjperce van, míg a többi ujjak és lábujjak három ujjpercből állnak. Az ujjperceket a hosszú csontok csoportjába soroljuk.
Az ujjperceknek nincs igazán külön nevük. Arról az ujjról vannak elnevezve, amelyben vannak, a testtől való távolságáról és, a középső ujjperc esetében, az egymáshoz viszonyított helyzetükről.
- Disztális ujjpercek: az ujjak és lábujjak hegyén vannak.
- Proximális ujjpercek: a kézhez vagy lábhoz legközelebb eső percek, amik a kézközépcsonttal, vagy lábközépcsonttal vannak összeköttetésben.
- Középső vagy közbülső ujjpercek: a disztális és a proximális között vannak. A hüvelykujjnak és a nagylábujjnak nincsen közbülső perce.
A phalanx kifejezés egy ősi görög harci formációra is utalhat, ahol a katonák egymás mellett állnak, sorokban, mint az ujjak és lábujjak elrendezése.
Ujjpercképlet szerkesztés
Az állatokban lévő ujjperceket gyakran ujjpercképlettel fejezik ki, ami megmutatja, mennyi ujjperc van az ujjakban (a mediálistól kezdve). A primitív hüllőknek általában a 2-3-4-4-5 képletük volt, és ez a minta, egy kis változtatással, megmaradt a későbbi hüllőkben és az emlősszerű hüllőkben is, habár a primitív hüllőknek a lábaik 2-3-3-3-3 képlettel fejlődtek ki, ami az emberekben is megmaradt, más ujjpercképletek között is, mint a 2-12-8-1.[1]
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Romer, Alfred Sherwood. The Vertebrate Body. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 203–204. o. (1977). ISBN 0-03-910284-X
- MedTerms.com Medical Dictionary Archiválva 2012. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben